Marchiș Ottó, Mezőpetri polgármestere kifejtette, jelenleg csak a községközpontban működik oktatási intézmény. „Sajnos nem sok gyerek van a két faluban, így csak alsó tagozatos iskola és óvoda működik nálunk. Az épületek hőszigeteltek, gázkazánnal fűtjük azokat” – részletezte érdeklődésünkre a településvezető, aki szerint nem szoktak nagyok lenni a téli számlák. Ennek ellenére gondolnak a jövőre, és a Fejlesztési Minisztérium Országos Helyreállítási Alapjánál (PNRR) már megpályázták az iskolaépület energiatakarékossági csomagját. Ennek értelmében a jövőben tíz darab fotovoltaikus, azaz elektromos áramot fejlesztő napelem-panelt szerelhetnek majd fel a tetőre, amelyek 40 KW energiát tudnak termelni. Ezt „megsegítenék” víz-víz hőszivattyúkkal is, így járulva hozzá a fenntartható fejlődéshez. Az ingatlanokat egyébként még 2010-ben, szintén pályázati források segítségével 15 centiméter vastagságú hungarocell-lapokkal szigetelték. Kisdengelegen (Csárda) már több éve nem működik iskola. A polgármester abban reménykedik, hogy a jövőben változnak a települések demográfiai mutatói, és több gyerek lesz az oktatási intézményekben. A fiatalok egyre inkább itthon maradnak, a községben vásárolnak házat, így reménykeltő lehet a jövő.

Segít az erdő

Mezőteremen nem aggódnak a fűtésszezon beállta miatt, ugyanis a községnek 117 hektárnyi erdeje van, és ebből tudják fedezni a szükségleteiket. „Fatüzelésű kazánokkal, központi fűtéses rendszer segítségével fűtjük a két iskolaépületet és az óvodát is. A fényi erdőben vannak területeink, onnan tudunk fát kitermelni. Az óvoda és a kis iskola épülete hőszigetelt, a nagy iskola épületének szigetelésére pedig most pályázunk a PNRR rendszerében” – válaszolta kérdéseinkre Tar Miklós polgármester, aki szerint egyelőre nem félnek a téltől.

Megyeri Tamás Róbert kaplonyi polgármester elmondta, gáztüzelésű kazánnal fűtik az iskola és az óvoda épületeit. „Mindkét ingatlan energiatakarékosabbá tételére nyújtottunk be pályázati csomagot. Elvileg sikeresek a pályázatok, ugyanis az iratcsomók megkapták a maximális pontszámot, ám egyelőre nem kaptunk hírt a további teendőkről. Bízunk benne, hogy sikerül véghez vinni a terveket, hiszen nagyon sokat segítene a hőszigetelés” – fogalmazott az elöljáró. Amennyiben gondok lesznek, természetesen nem zárkóznak el a takarékossági intézkedésektől sem, és csak a létfontosságú termeket fűtik, használják majd, de egyelőre nincs gond. Várják, hogy érkezzenek meg a számlák, és azt követően terveznek.
Megyeri arról is beszélt, hogy a sportcsarnok fűtése télen elég nagy összegeket visz el a közös kasszából. Ez év elején olyan hónap is volt, amikor több mint 20 ezer lejbe került a létesítmény fűtésszámlája. 2021-ben ezzel szemben egész évben alig több mint 40 ezer lejt számlázott ki a gázszolgáltató a sportcsarnok fűtésére. Természetesen a nagy számla nem biztos, hogy egyetlen hónapra szól, csak a leolvasást követően összegyűlt a korábbi fogyasztás. Tény, hogy az áremelkedés itt is meglátszott. Takarékosság gyanánt bevezették, hogy akik esténként bérben használják a létesítményt, azokat megkérik, ha nem muszáj, ne tusoljanak ott, próbáljanak meg segíteni a spórlásban, ugyanis a víz melegítése viszi el a legtöbb energiát. A délelőtti iskolai-óvodai foglalkozások és a délutáni, gyerekeknek tartott kézilabda- és focioktatás közfeladatnak minősül, ezt az önkormányzat addig fizeti, amíg megvannak hozzá a szükséges forrásai.

Végh Balázs