Belföld

Egyelőre kérdőjeles a majdani tejpiac

2015.03.19 - 08:00

Az április elsején megszűnő uniós tejkvóta-rendszer után új helyzetbe kerülnek a romániai — köztük a Szatmár megyei — tejtermelő gazdák és a feldolgozók is. A két fél egyelőre nem jutott egyezségre a tejtermékekre vonatkozó TVA tervezett csökkentéséről.

Miután a hét elején sikertelenül zárult a tejtermelők és a feldolgozók tárgyalása, a tervek szerint a felek pénteken ismét asztalhoz ülnek a parlamentben, hogy egyeztessenek a TVA 24 százalékról 9 százalékra való csökkentéséről a tejtermékekre vonatkozóan az egész előállítási folyamat során. A megbeszélésen Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter közvetített, aki a tárgyalások után elmondta, az bizonyos, hogy a kormány részéről, ezen belül is a pénzügyminisztérium részéről megvan a nyitottság a TVA csökkentésére. „Természetesen a feldolgozó szeretné a csökkentést, ami által elméletileg a tejet jóval olcsóbban lehetne megvenni az üzletekben, ami a fogyasztást is növelné. A termelő viszont természetesen nem szeretné, ha 9 százalékos TVA-val adná el a tejet” — nyilatkozta a miniszter.

A szaktárca vezetője szerint a feldolgozót ösztönözni kell arra, hogy az országból vásároljon fel, főleg, hogy április elsejétől megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta-rendszer, amit 31 éve, 1984-ben vezettek be. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tagállamok és a piaci szereplők lényegében annyi tejet termelnek, amennyire képesek. „A cél, hogy a feldolgozó a hazai tejet vásárolja fel, és minél kevesebb költséggel állítsa elő a terméket, és ne külföld felé orientálódjon. Ugyanakkor a kvóta-rendszer megszűnése után a termelőket is ösztönözni akarjuk egy plusztámogatással, ami tehenenként 250 eurót jelentene. Gondolom, ez egy elég ösztönző támogatás lenne arra, hogy továbbra is termeljenek és kisebb költséggel versenyképesek maradjanak a hamarosan liberalizálandó európai piacon is” — jegyezte meg Constantin, aki remélte, végül sikerül egy olyan megoldást találni, amely mindkét félnek megfelel, mivel a cél a tej és tejtermékek fogyasztásának növelése.

A túrterebesi gazda szerint sok a kérdőjel

Az ügyben kikértük a véleményét a túrterebesi Porombovits Gellértnek, aki saját farmján több mint 300 szarvasmarhát tenyészt, ezekből 140 a fejőstehén, amelyek naponta 3700 liter tejet adnak. Tagja a Samuslact egyesületnek, melyhez a megyében 12 farm tartozik, a tejet pedig a nagykárolyi feldolgozóegységét tavaly felszámolt Friesland cég vásárolja fel, és nagy részét a Kolozsvár melletti Bácson lévő gyárában dolgozza fel. „Annyira még nem foglalkoztunk a kérdéssel saját magunk sem, és az egyesületen belül sem, de amit eddig olvastam, úgy látom, egyelőre sok még a kérdőjel, szerintem még senki nem tudja, hogy mi lesz idén a tejpiac szereplőivel április elseje után, ez csak az év vége felé alakulhat ki nagyjából. A termelők számára a 9 százalékos TVA mindenképpen hátrányos, mivel az előállításhoz szükséges hozzávalókat mi 24 százalékos TVA-val vásároljuk. Szerintem a feldolgozók jól jönnek majd ki mindebből, és a termelők veszíthetik a legtöbbet. Április elseje után az Unióban megnövekszik a termelés, a tejtermékek árai csökkenhetnek, így az importáru behozatala megnövekszik, ami tönkreteheti a romániai gazdákat” — nyilatkozta lapunknak Porombovits. Az egyesület jelenleg 1,3–1,35 lej plusz TVA áron adja el a tejet, tavaly volt 1,7 lej is, de közben az üzletekben nem csökkent a tej ára.

Többek között erről is beszélt a tárgyalásokon az ország jelentősebb tehéntartói által alkotott egyesület vezetője, Claudiu Frânc. „A feldolgozókkal együtt mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a TVA csökkentésével növekedhet a fogyasztás, hogy csökkenhet az ár is, ám kérdéses a dolog. Az utóbbi egy évben a tejtermelő számára a nyersanyagért fizetett összeg 30–35 százalékkal csökkent, de látta valaki, hogy a polcokon olcsóbb lett volna a tej? Mert mi nem láttuk. Felteszem a kérdést, vajon hova került az árkülönbözet összege, feltehetően azoknak a zsebeibe került, akik résztvevői annak a folyamatnak, melynek során a termelőtől a polcokra jut a termék. A fogyasztó ebből nem sokat érez, de mi, termelők a csőd szélére kerülünk, ha ilyen mértékben csökken a TVA” — nyilatkozta Frânc. Szerinte még a jelentősebb termelők sem bírnák ki a 9 százalékra való csökkentést, mivel a TVA-visszaigénylésre — ami a 9 és 24 közötti 15 százalékot jelentené — 45 vagy esetleg 90 napot is várni kell. Erre megoldás lehetne egy olyan rendelkezés, hogy maximum 20 napon belül a termelő kapja meg a visszaigénylést. „A tehént el kell látni, nem mondhatom neki, hogy ma nem adhatok enni, mert csak 45 nap múlva kapom meg a TVA-visszaigénylést. Ezt a köztes időszakot átvészelni hatalmas anyagi erőfeszítést igényel, amit nem tudunk teljesíteni” — mondta Frânc. A bukaresti tanácskozás után a feldolgozók képviselője is megszólalt, elmondta, ha nem csökken a TVA, akkor külföldről szerzik be a nyersanyagot, ami olcsóbb.

Tanulmány a kilátásokról

Egy, az Európa Tanács által megrendelt és elkészült felmérés szerint a tejkvóta megszűnése után az egész unióban növekedni fog a termelés, és ezzel párhuzamosan csökkennek majd a gazdáknak fizetett árak. Ez együtt jár azzal a veszéllyel, hogy a romániai kisebb farmok nem bírják a versenyt, és csődbe mennek. Románia egyetlen esélye az lenne, ha a nagy tejtermelő országok — Németország, Franciaország, Hollandia — az unión kívül, a harmadik világban értékesítenék a tejfölösleget. A tanulmány készítői úgy becsülik, hogy közvetlenül a tejkvóta megszűnte után a Romániába irányuló tejtermék-behozatal lassan, de fokozatosan növekedni fog. Első lépésben 100 tonna vajjal, 400 tonna tejporral, 300 tonna túróval és 10 tonna friss tejtermékkel növekszik majd a behozatal. Az elemzők szerint Romániában a tejtermelés 3,6 százalékkal növekedhet, a tejárak pedig 2,2 százalékkal csökkenhetnek. Ez azonban mind mennyiségileg, mind árfekvésben elégtelen, ha a tejtermelés szempontjából fejlett államokat vesszük tekintetbe, ahonnan Románia már eddig is importált tejet. Németországban a termelés 7 százalékkal növekedhet (elérheti a 29,2 millió tonnát), Franciaországban 0,2 százalékkal (25,1 millió tonna), Hollandiában 20,5 százalékkal (11,1 millió tonna).

Romász János