A MAGYAR KULTÚRA HETÉNEK TERVEZETT PROGRAMJA

2018. JANUÁR 20-27.

JANUÁR 20, SZOMBAT

 

16 - 18 ÓRA, IPAROSOTTHON

 

Tárlatmegnyitók

 

Les Pál, nagybányai festőművész kiállítása

Les Pál József 1952 március 9-én született Nagybányán. Gyermekkorában még éltek a Nagybányai Festőiskola híres művészei (Ziffer Sándor, Nagy Oszkár, P. Kovács Ferenc, Agrikola Lídia, Weith László, Krizsánné Csíkos Antónia); ezek mellett a híres festőművészek mellett nőtt fel, akik még akkor az utcákon festettek.

Első tanára Dudás Gyula volt, aztán a Sportlíceumban folytatta tanulmányait. A sportban ért el kiváló eredményeket. Ezzel párhuzamosan Agrikola Lídiánál és férjénél Weith Lászlónál ismerkedett a festészet rejtelmeivel, majd három évig kerámia szakra járt Bagosi Sándorhoz, aki a Népművészet Mestere ma Debrecenben él. Ezután az élet a sujori bányákhoz sodorta. Volt segédbányász, bányász, végül topográfus, és 24 év után, 1996-ban onnan megy nyugdíjba. De mindvégig alkot, fest és fejleszti tudását.

A Nagybányai Képzőművészeti Főiskola létrejöttével új lehetősége nyílik: felvételizik és elsők között jut be, majd 2008-ban megkapja a diplomát.

Tanárai kiváló festőművészek is egyben: Kovács Bertalan, Nicolae Suciu, Anghel Negrean, Laura Ghinea, Pop Simion.

Az Országos Képzőművészeti Alap tagja, aktív kiállító itthon és külföldön egyaránt.

 

Fotókiállítás: A régi Szatmár

 

Magyaros női ruhák

Hampel Katalin divattervező ruháinak bemutatója

A Magyar Kultúra Hete kiemelt eseményei közé tartozik Hampel Katalin divattervező bemutatója, aki immár harminc esztendeje az egyik legrégebbi kulturális örökségünk átmentésén, a régi magyar viseleti hagyományok újraélesztésén dolgozik, hogy azok ma is hordható, divatos formában jelenjenek meg az öltözködésükre is igényes hölgyek és urak gardróbjában.

Budapest belvárosának sétáló utcájában, a Váci utcában található a divatcég szalonja, ahol mindenki megtalálhatja a bocskai, atilla, mente, díszmagyar férfi és női változatát is. „Célunk, hogy ruháinkon a hagyományokhoz hűen jelenítsük meg elmúlt korok díszítő elemeit. A polgári- és úri viseletek sok kézimunkával és díszítéssel újra élednek a modern kor követelményeinek megfelelő formában: sujtás, zsinór, paszomány, lengyelke, pityke társulnak a nemes anyagok melle. Selyem, shantung, burett, bársony, brokát, moaré, gyapjú, csipke, tüll adjak meg a szalon kínálatának nosztalgikus és mégis mai hangulatát”

 

A kiállításokra január 20 és 27. között várjuk az érdeklődőket.

 

17 ÓRA, IPAROSOTTHON

Kocsis István: A katarzis (emlékezés régi kollégákról)

Kocsis István írásának dramatizált változata

A történet a 70-es években játszódik, és egy bemutató utáni éjszakát elevenít fel Ács Alajoséknál. Szereplői a Harag György Társulat volt színészei, előadják a társulat jelenlegi tagjai.

Utána közönségtalálkozó a szatmári születésű Kocsis István történész, drámaíróval.

Az eseményen való részvétel ingyenes.

 

 

19 ÓRA, ÉSZAKI SZÍNHÁZ

Tánckánon, Hommage à Kodály Zoltán – a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes előadása

 

~a Magyar Kultúra Hetének hivatalos megnyitója~

 

A Magyar Állami Népi Együttes új produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.

Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.

Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.

A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek idéződnek fel, mint a Háry János, a Hét zongoradarab (Op. 11), a Kilenc zongoradarab (Op. 3) vagy az Esti dal.

Zeneszerzők: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos

Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Orza Calin

Jelmeztervező: Szűcs Edit

Látványtervező: Molnár Zsuzsa

Videoanimáció: Soós Andrea

Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor

 

Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara

Vendégként közreműködnek: Bősze Tamás, Czébely Beáta,

hangfelvételről: Bolya Mátyás

Szólót énekelnek: Brassói-Jőrös Andrea m.v. / Staszny Zsófia m.v. Fischer Annie ösztöndíjas, Pál Eszter m.v., Hetényi Milán

 

Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

 

Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak. Képválogatás: Csorba Judit Dorottya.

 

Zenekarvezető: Radics Ferenc

Tánckarvezető: Kökény Richárd

Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György

Művészeti vezető: Pál István Szalonna

Együttesvezető: Mihályi Gábor

Jegyárak: felnőtt jegy: 35 lej, diák/nyugdíjas: 30 lej

 

 

 

JANUÁR 21, VASÁRNAP

17 ÓRA, ÉSZAKI SZÍNHÁZ – színpadi nézőtér

Kocsis István: Jászai Mari (A megkoszorúzott) – hazai ősbemutató

Az Ady Endre Társaság és a Harag György Társulat közös produkciója

„Réges-régen, ifjúkoromban Szatmárnémeti színháza volt a kedvencem! – nyilatkozta Kocsis István. “Ennek egyszerű a magyarázata: szívesen és magas színvonalon mutattak be e színházban új magyar drámát. Hány bemutatóm is volt ott? Fél tucat? Mind ősbemutatók. Gyöngyösi Gábor, Kovács Ádám, Kovács Ferenc rendezték ott annak idején a legjobb elő adásokat...”

„Igazi Színházat, mely a világ nyolcadik csodája lesz! Nem teszi be oda lábát hivatalnok: az elhivatottak színháza lesz! … S ha a színház felnő önmagához, akkor a leghatékonyabb segítség az ember megváltásában... A színház elő fogja készíteni a csodát... Ráébreszti az Embert arra, hogy nem a pillanatnak kell élnie... S akkor nem gyarló önmaga válik meghatározóvá... Fel­szabadul... Látóvá válik. Látni fogja az Élő Égi Igazságot, a Legyőzhetetlent... Látni fogja azt az Igazságot, aki Isten önvédő megnyilvánulása... Megvilágosodik... Az Embert bizony a Színház megvilágosítja... S a megvilágosított ember győzedelmeskedik: önmaga felett és a múlandóság felett... Bizony szent háborút vívunk a Színházban... A szakrális beavatások helye lesz a színház: sikeres beavatásokon fogunk ámulni. A katarzis maga a tisztítótűz... Mi is történik a valódi drámában? A tragédiát az teszi igazi drámává, hogy főhőse az adott drámai helyzetben csak akkor győzedelmeskedhet, ha nem győzedelmeskedik. Vereségében diadalmaskodik: nem megsemmisül, hanem belép az örökkévalóság kapuján... És e kapu fénye elárasztja a nézőteret... És a katarzis ellenállhatatlan erővel sugalmazza, hogy aki meg akarja tartani életét, elveszti, aki pedig földi céloknál nagyobbakon tartja tekintetét, az megnyeri. A katarzis a halhatatlanság itala... A katarzis más minőséggé formálja az embert... Azzá, aki megvívja szent háborúját a sátánnal... És aki a valódi katarzist legmélyebben átéli, megpillantja Teremtőjét... E pillantásba belehal és újjászületik... Áldott legyen a katarzis! Áldott legyen a beavató színház minden szent rítusa: megvilágosító ereje és hatalma. A színház valódi szellemi központ, beavató központ... Színészkirálynő, a legszentebb beavatás papnője lehetsz! Hatalmas vagy, erős vagy, legyőzhetetlen vagy!” (Jászai Mari)

 

Jászai Mari szerepében Kovács Nikolett, rendező Tóth-Páll Miklós.

Az előadás végén közönségtalálkozó Kocsis Istvánnal és az előadás alkotóival.

Jegyárak: felnőtt jegy: 20 lej, diák/nyugdíjas: 15 lej

 

 

19.30 ÓRA, IPAROSOTTHON

Tóth – Máthé Miklós: A zsoltáros és a zsoldos

A Magyar Drámák Színháza és a Váci Dunakanyar Színház produkciója

Szereplők: Ivaskovics Viktor, Horányi László, Havasi Péter, Farkas Tünde

Rendező: Kiss Domokos Márk

 

Tóth-Máthé Miklós egyfelvonásos színműve 1991-ben látott napvilágot. A mű szerzője a reformáció nagyjai közül a legsokoldalúbb egyéniséget, Szenczi Molnár Albertet, a protestáns polgári irodalom jeles költőjét, zsoltárfordítóját, egyházának tudósát, gyakorlati igehirdetőjét, iskolaalapítóját és még számos polihisztori tevékenység művelőjét teszi meg főhősévé.

Az epizód, amelyet a szerző barokkos irodalmi nyelven megjelenített, azt az időszakot öleli fel, amikor Szenczi Molnár Albert Heidelbergben élt, és elérte őt is a harmincéves háború pokla, kirabolták, megkínozták, majd egy padlásszobában házi őrizetben tartották, mint a katolikus egyházra igen veszélyes reformatát. Fogva tartója egy spanyol zsoldoskapitány volt, aki naponta kért tőle írásos beszámolót, részben eddigi életéről, másrészt pedig a reformációban elöl járó, résztvevő neves személyekről.

Jegyárak: felnőtt jegy: 20 lej, diák/nyugdíjas: 15 lej

 

 

JANUÁR 22, HÉTFŐ – A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

12 ÓRA, IPAROSOTTHON

Vitéz Palkó - magyar népmese

Zanotta Art Kulturális és Művészeti Egyesület

Vitéz Palkó beáll a király szolgálatába. Szerencsésen megőrzi a király nyulait, de a király még egy feladatot bíz Palkóra. Ki kell szabadítani Tündér Ilonát, a banya fogságából. A király feleségül kívánja magának a szépséges leányt, de ki dicsőséget más verítékével szerez, vajon milyen jutalmat érdemel?

Jegyár: 10 lej

 

 

 

 

19 ÓRA, ÉSZAKI SZÍNHÁZ

Hegedős László: Rongylabda

A Zanotta Art Kulturális és Művészeti Egyesület és a Váci Dunakanyar Színház közös produkciója

 

Lehet-e drámát írni 1956-ról? Lehet is, szabad is. Ebben a színdarabban nem a kor meghatározó politikusai ágálnak a színpadon, hanem egyszerű embereket látunk küszködni sorsukkal, amely vakon, de tévedhetetlen biztonsággal sújt le a jókra, és emeli fel a gonoszokat.

 

„Régóta kínzott, hogy drámát írjak a tragédiáról. Drámát arról a tragikus színjátékról, ami körülöttünk örvénylett máig hatóan a forradalom előtt, alatt és után, magamat is az események mélyére rántva. Adósságot kellett törlesztenem múltunkkal, jövőnkkel – unokáinkkal szemben.” – írja a szerző.

 

Szereposztás:

Estván: Kaszás Mihály

Gyöngyös: Molnár Erika

Verácska: Zanotta Veronika

Lajdó: Ivaskovits Viktor

Kádesz: Kis Domonkos Márk

Solya: Benedek Róza Muriel

Sandró: Havasi Péter

Balaj: Smál Szilaj Gábor

Krisztián: Kaszás Dani

Fegyőr I.: Rádai Boglárka

Börtönőr II.: Ott József

Tolmács: Illényi Évi

Rendezőasszisztens: Fehérvári Fruzsina

Látvány: Alla Fedoryshyna

Rendező: Yaroslav Fedoryshyn

Jegyárak: felnőtt jegy: 20 lej, diák/nyugdíjas: 15 lej

 

JANUÁR 23, KEDD

18 ÓRA, IPAROSOTTHON

Bereményi Géza: Irén levele

Bereményi Géza a kortárs magyar kultúra egyik legnépszerűbb, legszínesebb egyénisége. Sokoldalú és nehezen beskatulyázható alkotó, aki minden irodalmi műfajt kipróbált. Az Irén levele Bereményi Géza Legendárium c. családregényében jelent meg 1978-ban. Irén csak egy levelet ír a testvérének, de közben elmeséli az életét. Látjuk a visegrádi SZOT-üdülőt a sálat kötögető szobatársnőkkel, a gyömrői ház kertjében hallgatózó ismerőst, az árnyékos presszó törzsvendégeit, érezzük a 70-es évek sűrű hangulatát.

Az előadásban Újhelyi Kinga Jászai-díjas színművész alakítja Vetró Irént, aki a Bereményi – Cseh Tamás dalokból már mindannyiunk közeli ismerőse. Pál Hunor több karaktert is megformál: egyszerre groteszk és virtuóz, ahogyan időnként belép a történetbe és jelen idejűvé varázsolja Irén visszaemlékezéseit. (mindketten a debreceni Csokonai Színház művészei).

Rendezte: Lőrincz Zsuzsa

Előadás után közönségtalálkozó Bereményi Géza, író, rendezővel.

Jegyárak: felnőtt jegy: 20 lej, diák/nyugdíjas: 15 lej

 

 

JANUÁR 24, SZERDA

20 ÓRA, SZATMÁRNÉMETI - FILHARMÓNIA

Hegedűs Endre zongoraművész és feleségének, Katalinnak közös hangversenye

Teleki Sándor, Liszt Ferenc találkozása Pócsi Laci cigányprímással – 1846

Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt- díjas zongoraművész immár 40 éve a magyarországi és a nemzetközi hangversenyélet ismert és elismert szólistája. 3000 nyilvános szereplése, 39 megjelent CD albuma, több mint 36 óra televíziós koncertfilmjei adtak sok örömet hallgatóságának. Európa szinte minden országában fellépett, Japánban 79-szer, az Amerikai Egyesült Államokban 27 alkalommal vett részt hangversenysorozatokból álló körutakon. Szóló zongora, zenekari zongoraversenyek és kamarazenei produkciók egyaránt szerepelnek repertoárján, mely főként romantikus zeneszerzők műveiből, valamint magyar szerzők kompozícióiból áll.

Egy este épp nem szólt a cigányzene. Liszt hiányolta. Teleki azt mondta, a cluji cigányokat nem is érdemes hallgatnia, mert azok már „kótát tudó német cigányok”. Lisztnek olyan kell, aki még „vadon húzza”, s ilyen a közelben csak kettő van: Debrecenben Boka Károly és Szigheten Pócsi Laci. Legott megkérte titkárát, az irodalmárként ismert Haray Viktort, üljön szekérre, és hozza el Lisztnek Pócsit. Egy hét alatt ott is volt, bandájával együtt. „”Pócsi Laci rágyújtott, s elhúzta az akkoriban úgynevezett „Koltóit”.

Lisztnek szemei kigyulladtak, ujjaival pattogtatott, belekiáltott a nótába, mi aprózni kezdtük, s hajtattuk reggelig.

A dallam, amelyről a történet szól, négy Liszt-műben is elhangzik.

(László Ferenc: Klavir és koboz)

Jegyárak: felnőtt jegy: 30 lej, diák/nyugdíjas: 20 lej

 

 

 

JANUÁR 25, CSÜTÖRTÖK

12 ÓRA, IPAROSOTTHON

 

Népi hangszer bemutató, közös éneklés Gulyás Ferenccel!

Gulyás Ferenc az Ex NOX, MENTE-FOLK együttes zenésze. Népi hangszeres előadóművész, néprajzkutató, kulturális antropológus. A Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa

Műsoromban a magyar népdalok „gyöngyszemeit” megszólaltatva, rendszerbe foglalva bemutatom a magyar nép által használt hangszereket. A programban szerepel a citera, bőrduda, tekerőlant, körtemuzsika, török síp, tárogató, doromb, tambura, koboz, furulya, kaval, tilinkó, dobok, csörgők, köcsögduda, és más egyéb ritmus hangszerek bemutatása.

Az általam hozott hangszerekkel a közönséget bevonva több zenekari formációt is létrehozunk, átéljük az együtt zenélés és közös éneklés közösségformáló szépségét és erejét.

Ajánlott korosztály 5 év fölött bármely korosztálynak.

Az eseményen való részvétel ingyenes.

 

19 ÓRA, NAGYKÁROLY – VÁROSI SZÍNHÁZ

 

Perczel Enikő: A nemzet csalogánya - Blaha Lujza dalos élete

Zenés kulisszatitkok két részben Csomor Csilla előadásában

 

A Déryné Széppataki Róza életét feldolgozó Édes Rózám! című estem után az elsöprő erejű asszony, a magyar nyelvű zenés színház páratlan alakja, a „nemzet csalogánya” pályaíve keltette fel figyelmemet. Ezzel is azt a célomat támogatva, hogy elfeledett színészórásaink emlékét megőrizzük az utókornak. A korabeli sajtó szerint valamennyi népszínműben Blaha Lujza volt a királyné parasztruhában, azaz egyszerűségében is páratlan tehetséggel bírt. De honnan indult az operett, opera, népszínmű, dráma koronázatlan királynője, a kis „dalos Lujzácska”? Ki volt az a kislány, aki alig 16 évesen ment férjhez a 37 éves Blaha János karmesterhez? Hogyan szerződtette Őt Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz, hogy végigjátssza a népszínmű-irodalom jelentős szerepeit? Ezek a kérdések és még sok más is foglalkoztatott, mikor alkotótársaim segítségével elkészítettük a kétszer 45 perces, zenés színpadi adaptációt. A kihívást ennél a produkciónál abban látom, hogy túllépek a monodráma műfajiságán, a közönség könnyed formában nyer bepillantást a zenés színpad jeles képviselőjének életébe”.

Rendezte: Bezerédi Zoltán

Díszlet-jelmez: Árva Nóra

Zongorán kísér: Darvas Ferenc/Darvas Kristóf

Jegyárak: felnőtt jegy: 30 lej, diák/nyugdíjas: 20 lej

 

JANUÁR 26, PÉNTEK

11 ÓRA, IPAROSOTTHON

 

Angyalbárányok

Népmese a legkisebb, legszegényebb pásztorlegényről, aki bátorságának és nagylelkűségének köszönhetően olyan utakat is megjárhat, amelyeken nem emberi halandók járnak.

Előadja: ÉCSI GYÖNGYI, népi hangszereken közreműködik: Kováts Marcell

Az előadásban ötvöződik a bábjátékos-népdalénekes-mesemondó szerep. A mese egyes elemeiből kirajzolódnak az évezredes magyar lelkiséget meghatározó irányvonalak és képet festenek a keresztyén létformában máig életben maradó népi bölcsességről.

Jegyár: 10 lej

 

17 óra, ÁCS ALAJOS JÁTÉKSZÍN

A szétszóródás előtt

Felolvasóest Ady Endre verseiből és prózájából, valamint Makkai Sándor, Szabó Dezső, Német László, Schöplin Aladár, Raffai Ernő és Kovács András Ferenc Ady Endréről írt tanulmányaiból

Összeállította: Tóth-Páll Miklós

Az eseményen való részvétel ingyenes.

 

 

19 óra, ÉSZAKI SZÍNHÁZ

Hedry Mária: Zrínyi Ilona

Juhász Róza előadásában

Rendező: Árkosi Árpád, Jászai Mari-díjas

Díszlet, jelmez: Libor Katalin

Zene: Rossa Levente

Dramaturg: Kulcsár Edit

A dráma hitelesen mutatja be Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb s egyben legvitatottabb korszakát. Zrínyi Ilona Thököly Imréhez és fiához, Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja a darab fő gerincét. Mint nő, mint anya, s egyben a hazaszeretet példátlan emblematikus személyisége jelenik meg az előadásban, s teszi hitelessé a konfliktusok közötti emberi nagyságát. Az előadás hiánypótló szerepet játszik a történelmi drámák sorában, amelyek a színház eszközeivel gyarapítják a nézők történelmi ismereteit.

A darab lényegében felöleli Zrínyi Ilona felnőtt életének minden fontos korszakát. Ily módon egy időutazásnak lehetünk tanúi. Az első jelenetben hajón vagyunk, Zrínyi Ilona kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomására, Kis-Ázsia felé halad. Egyedül van a fedélzeten, s az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait. A darab során vissza-visszatérünk a hajóra, s ez a színhely a keretjátéka az előadásnak.

Alakján keresztül, képet kapunk a XVII. századi Magyarország politikai állapotáról, katonai eseményeiről, a kuruc korszak kezdeteiről. Emlékeiben megidézi apját, Zrínyi Pétert, akit hős katonaként az osztrák császár perbe fogott, és árulás koholt vádjával kivégeztetett. Látjuk esküvőjén Munkács várában, s a Thököly iránti szenvedély ellentmondásos stációiban.

Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi, mint „Európa legbátrabb” asszonya.

Korabeli krónikák rajongással beszélnek róla, s ő volt az a személy, aki nő létére is utolsó pillanatig védte a rá bízott várat, noha a reménytelenség nyilvánvaló volt a túlerővel szemben, de ő ilyen módon akart hazájának becsületet szerezni. A vár kénytelen feladása után Bécsbe kerül gyermekeivel, ahol a megállapodás ellenére elszakítják tőle Ferenc fiát.

Az osztrák árulás másodszor is kettétöri életét. 4 évi tartózkodás után Thököly kiváltja két elfogott osztrák generálissal, s engedélyezik, hogy kövesse urát török birodalmi helyekre. Így él majd Bulgáriában, Konstantinápolyban, s végül Nikodémiában, ahova a hajó viszi.

A darab tömören ragadja meg életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva. Zrínyi Ilona példás alakja nem merülhet a feledés homályába, reményeink szerint az előadás mind a felnőtt közönségnek, mind az ifjúságnak katartikus élményt ad majd.

Producer: II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. – Klebelsberg Kultúrkúria, Marczibányi Téri Művelődési Központ

Az előadás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap és a Zrínyi Emlékbizottság támogatta.

Az előadás végén közönségtalálkozó az alkotókkal.

Jegyárak: felnőtt jegy: 20 lej, diák/nyugdíjas: 15 lej

 

JANUÁR 27, SZOMBAT

17 óra, ÁCS ALAJOS STÚDIÓ

Békés Csilla Mária – könyvbemutató

Dalma Edischer: Svájci börtönrács

 

„1970-ben születtem Szatmárnémetiben, mint német származású magyar anyanyelvű román állampolgár, ami a mai napig is identitáskérdéseket vet fel bennem. 1990-ben kivándoroltam Németországba. A következő éveket Nyugaton az önkereséssel töltöttem, tanultam divattervező egyetemen Hamburgban, néhány szemeszter irodalmat, az angol és spanyol nyelvet, míg végül is az orvostudomány mellett döntöttem.

2000 óta pszichiáter szakorvos es pszicho terapeuta vagyok. Dolgoztam egy évet Patagóniában a sámánokkal, aztán Svájcban landoltam. Azóta itt élek ebben a kis semleges országban, mely lehetővé teszi nekem, hogy a távolból ápoljam magyarságomat, ugyanakkor német gyökereimnek is hódoljak.

2017 nyarán jelent meg az első német nyelvű regényem, jelenleg ezt mutatom be egy úttörő zenés felolvasóest formájában, Zürichben, Kölnben es Bécsben. Ugyancsak 2017 nyarán jelent meg az első magyar nyelvű regényem a “Svájci börtönrács” a Mentor Könyvek Kiadónál. Mivel ez egy nagyon kényes önkitárulkozás egy életem nagyon nehéz szakaszáról álnéven adtam ki.

„Egy anya otthagyta a gyerekét a kórházban, én szó nélkül elhoztam, és magamhoz fogadtam. Egy köteléket nem lehet elvágni egy, a gyerek szempontjából jó szándékú tettel, az örökre megmarad, ezzel tisztában vagyok. Sokszor gondolkoztam azon, hogy milyen lenne, ha nem kaptak volna el bennünket...”

Én is folyton ezen gondolkodtam, miközben ezt a rendhagyó, helyenként szívbe markoló, máshol a kezet ökölbe szorító, olykor bicskanyitogató szöveget olvastam és újraolvastam. Nem is értem, miért állt már első olvasatra és miért áll ma, a sokadik után is közel hozzám. Nem hiszem, hogy pusztán azért, mert tisztességesen őszinte, nem hallgat el semmit a történtekből, és nem ad hozzá. Azért sem, mert hihetőnek is sok, túlzásnak is kevés. Még azért sem, mert mondatról mondatra lelket bolygató. Talán inkább azért, mert a látszat ellenére nem az anyák, hanem a gyermekek olykor kegyetlen, az emberi élet méltóságával össze nem egyeztethető sorsáról szól, egyszerre felháborítóan és ledorongolóan nyersen az arcunkba vágva a fájdalmas igazságot: a mi civilizáltnak mondott társadalmunkban, ha egy gyermek hovatartozásáról, birtoklásáról van szó minden fontos – a vérségi kapcsolat tisztelete, az anyaság szentsége, a törvény, amelyet a jogtudósok szenvtelenség alkotott, a bekötött szemű igazságszolgáltatás, amelynek semmilyen érzelemre nem szabad tekintettel lennie, a ragaszkodás a bejáratott szokásrendhez –, kivéve a gyermek sorsát, életfeltételeit, érvényesülési lehetőségét, felnőtté válásának, boldogulásának a másokéval egyenlő esélyeit.

(Részlet a könyv utószójából)

Az eseményen való részvétel ingyenes.

 

19 óra, ÉSZAKI SZÍNHÁZ

Role koncert – Túl a szemen (Ady-emlékműsor)

Közreműködik: Cserey Csaba “Csabcsi” ütőhangszerművész

A Role zenekar 1986-ban alakult, 1987-ben tartották az első koncertjüket – innen számolják a zenekar létét. Az elmúlt évek alatt közel hetven tagja volt a zenekarnak, a különféle produkcióikba sikerült bevonniuk több székelyföldi és ma­gyarországi néptáncegyüttest, középiskolás diákokat és egye­temistákat, számos hivatásos és amatőr zenészt, színészt, táncost, énekest, kórust. Összesen 15 tematikus műsoruk készült, a Kodályi elvekre épülő gyerekkoncertektől, az Ady- és József Attila-versek dalba öntéséig, és öt rockoperát is színre vittek. A Pro Urbe-díjas zenekar számtalan fesztivá­lon részesült elismerésben, elnyerték többek között a Magyar Televízió Örömzene vetélkedőjének nagydíját, a Transilvanian Music Awards Év koncertje-díját 2013-ban, a Magyar Kultúra Alapítvány Ex Libris-díját. Mindezek mellett a közönségtől kapott visszajelzések jelentették számuk­ra a legfőbb elismerést.

A zenekar tagjai Nagy Edina (dobok, perkúciós hangszerek), Nagy Fe­renc (basszusgitár, vokál), Nagy Tivadar (gitár, hegedű, vokál), Sántha Zsuzsánna (ének, billentyűs hangszerek, furulyák).

„Kerek évfordulók vannak – Kodálynak, József Attilának, Kájoni János­nak, Adynak – és ez mind azt jelenti, hogy ez a munkánk, ez az életünk, ehhez kötődtek az albumaink, ezekkel a dalokkal turnézunk” – magyaráz­ta a zenekar vezetője, Nagy Tivadar.

Jegyárak: felnőtt jegy: 20 lej, diák/nyugdíjas: 15 lej

 

 

 

 

 

TÁRSSZERVEZŐK:

Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ

Szatmárnémeti Városi Tanács

Szatmári Megyei Tanács

Zanotta

Harag György Társulat

Brighella Bábtagozat

MMA

Bethlen Gábor Alap

Szatmári Református Egyházmegye (refszatmar.eu)

 

 

 

A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.