Kedden a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium multimédia-termében Olosz Ferenc, a volt kolléga mutatta be Muhi Miklósnak, az iskola egykori tanárának és igazgatójának Az isteni részecske című kötetét, amit a szerző a bemutató végén dedikált.

Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy akár véletlen, akár sorsszerű, de felemelő dolog, hogy a pedagógusok napján az iskola volt tanárának és igazgatójának a könyvbemutatóján lehetünk együtt. Muhi Miklós Az isteni részecske című kötetét Olosz Ferenc mutatta be, aki huszonhat éven át volt tanártársa a szerzőnek.

„Muhi Miklós egy finom, olykor ironikus, de nem sértő humorral megáldott ember s ez a könyv olvasása során is lépten-nyomon előbukkan — hangsúlyozta Olosz. — Olyan ember, akinek nem kell erőlködnie, hogy a dolgokat humorosan reagálja le, ez az adottsága a zsigereiből fakad. A könyvben 28 írás található, amelyeket a szerző 4 témakörbe (fejezetbe) rendezett: a 'Közéleti zsörtölődések'-ben 10 közéleti rendellenességről olvashatunk, 3 írás a 'Tanügy'-nek van szentelve, 6 írás 'Rólunk' szól és a 'Tudománynépszerűsítő írások'-nál pedig 9 témában olthatjuk tudásszomjunkat. A 'Közéleti zsörtölődések' fejezetcím telitalálat. Ezek a publicisztikai írások valóban szó szerint zsörtölődések. Olyan dolgokról, jelenségekről olvashatunk, amelyek beleütköznek az erkölcsi, az együttélési, illetve viselkedési normákba, ellentmondanak a józan észnek, amelyek mellett egy becsületes ember nem mehet el szó nélkül. Ahogy az egy fizikustól elvárható, az írások az egyes jelenségek pontos bemutatásával kezdődnek s csak ezt követően kerül sor azok elemzésére, magyarázatára, a megoldási lehetőségek számbavételére. Az élet más területeiről vett példák sokat segítenek a közéletben tapasztalható visszásságok lényegének megértésében. A magyarázat, illetve a megoldás keresése során a szerzőből megint kiütközik a fizikus, a gondolkodó értelmiségi, ugyanis nem tévedhetetlen magyarázatokat, megoldási módokat mutat be, hanem több lehetőséget is számba vesz, alternatív magyarázatokat, megoldási módokat keres. Ebbe a keresésbe igyekszik az olvasót is bevonni. A 'Tanügy' fejezet három rövid írásában a szerző pontosan rátapint a jelenlegi oktatási rendszer főbb hibáira. E hibák egyrészt anyagi vonatkozásúak (pénzhiány, és ugyanakkor a tanügyre fordított kevés pénzt is pazarlóan költik el), másrészt jelentősek a felfogásbeli hiányosságok. A reformpróbálkozások átgondolatlanok, indokolatlan a túlképzés és ebből adódóan a tanulók túlterheltek, a tanulók többsége messze a lehetőségei szintje alatt teljesít. Oktatás helyett sajnos idomítás történik. Az eltorzult tanügyi rendszerben a tanárok is olykor a meggyőződésükkel ellentétes cselekedetekre kényszerülnek. A 'Rólunk' című fejezetben egymástól független, vagy csak lazán kapcsolódó, elsősorban filozófiai kérdések kerülnek terítékre, nevezetesen: 'A fraktálok és az élet', 'Mi a szép?', 'Az élet értelméről', 'A tudomány kezdetei és haszna', 'Az emberi kultúra eredete', 'A holokausztról'. Ez az a fejezet, ahol a saját ismereteim és elképzeléseim sok ponton ütköznek a szerző látásmódjával, s ha újra munkatársak lennénk, akkor bizony ezekről nagyon sokat vitatkoznánk. A kötet felét kitöltő negyedik fejezet teljes címe 'Tudománynépszerűsítő írások, avagy magyarázat arra, hogy lehet ilyen lehetetlen mesterséget választani'. Ezen írások többségének megértéséhez nincs szükség fizikában és matematikában való magasabb ismeretekre, más szakmák művelői is nyugodtan olvashatják. Olyan írásokat olvashatunk, amelyek megmozgatják az ember fantáziáját. Az utolsó két írás 'A kvantumelmélet furcsaságai' és 'A szimmetriáról' már több előzetes ismeretet igényel, így ezek a nem szakmabelieknek nehezebb olvasmányok. A könyvben itt-ott felbukkanó matematikai fogalmak nem mindenütt vannak kellő pontossággal megfogalmazva. Ezzel kapcsolatban az a vicc jutott az eszembe, amely azt példázza, hogy a csillagász, illetve a fizikus mennyivel pontatlanabbul fogalmaz, mint amit a matematikus amúgy joggal elvár” — szögezte le Olosz Ferenc.

Muhi Miklós miután megköszönte a jelenlétet, arról beszélt, hogyan született meg ez a kötet, mi késztette az írásra. Hangsúlyozta, hogy a kötet megszerkesztését és annak kiadását Muhi Sándor gondozta. A könyvbemutató dedikálással ért véget.

Elek György