Külföld

Egy gunyoros karikatúra — egy szerkesztőség lemészárlása

2025.01.07 - 18:10
Tíz évvel ezelőtt mészárolták le a francia szatirikus magazin, a Charlie Hebdo szerkesztőségét Párizsban, amelyet novemberben a Bataclan-terrortámadás, majd a nizzai, teherautós támadás követett.

Franciaország a dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015. január 7-én elkövetett és tizenhét halálos áldozattal járó párizsi támadások áldozataira (de nem csak rájuk) emlékezett kedden. Az évfordulós megemlékezések az első merénylet helyszínén, a Charlie Hebdo szatirikus hetilap egykori szerkesztőségi épületet előtt kezdődtek, ahol annak idején 12-en vesztették életüket.

hirek/2025/januar/2-2.jpg

Mint emlékezetes, az algériai származású Said és Cherif Kouachi úgy döntött, bosszút áll a Mohamed prófétáról készült karikatúrák, s ezáltal az egész vallási közösségüket ért sérelemért: fegyveresen behatoltak a lap párizsi szerkesztőségébe és vérfürdőt rendeztek. A mészárlásban 12-en vesztették életüket, 11-en pedig megsebesültek — közben harmadik társuk, Amedy Coulibaly, lelőtt egy rendőrnőt, majd január 8-án egy kóser élelmiszerboltban ejtett túszokat, akik közül négyet megölt. 
A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban összesen 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sebesültek meg.
hirek/2025/januar/4-1.jpg

Kedden az évfordulós megemlékezések az első merénylet helyszínén, a Hebdo hetilap egykori szerkesztőségének épülete előtt kezdődtek. A beszédek nélküli csendes főhajtáson Emmanuel Macron államfő és felesége, továbbá Francois Bayrou miniszterelnök és a kormány több tagja mellett jelen volt a támadások idején az elnöki posztot betöltő Francois Hollande és volt miniszterelnöke, Manuel Valls is, valamint Riss karikaturista, a támadások egyik túlélője, a lap jelenlegi főszerkesztője és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere.
A szerkesztőség közelében, a Boulevard Richard Lenoir-on az elmenekülő két támadó egyike által közvetlen közelről agyonlőtt rendőr, Ahmed Merabet emlékének is adóztak, és hasonló főhajtást tartottak Párizs keleti határában, a kóser boltnál is.

„Increvable!” — Elpusztíthatatlan

hirek/2025/januar/3-1.jpg

A heti ötvenezer példányszámban megjelenő Charlie Hebdo az évforduló alkalmából egy 32 oldalas különszámot jelentettett meg, "elpusztíthatatlan" feliratú címlappal. Az évfordulós lapszámban mintegy negyven karikatúrát is közöltek, amelyek a hetilap által "a valamennyi vallási fanatizmus elleni harag" témakörében kiírt nemzetközi pályázatra érkeztek.
„A vágy, hogy nevessünk, soha nem fog eltűnni” – írta a tíz évvel ezelőtti támadást túlélő Laurent Saurisseau (alias Riss) főszerkesztő. „Ma a Charlie Hebdo értékei, mint a humor, a szatíra, a véleménynyilvánítás szabadsága, az ökológia, a szekularizmus és a feminizmus, hogy csak néhányat említsek, még soha nem voltak ennyire kérdésesek. (...) Talán azért, mert magát a demokráciát fenyegetik a megújult obskurantizmus erői. Ugyanakkor a szatírának van egy erénye, amely átsegített minket ezeken a tragikus éveken: az optimizmus".
Viszont az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Hebdo újságíróira, karikaturistáira testőrök vigyáznak, a szerkesztőség titkos helyen működik s ma már a francia, illetve a globális média is sokkal óvatosabban bánik a vallásilag érzékenyebb tartalmakkal, mint egy évtizeddel ezelőtt.

260-an vesztették életüket a 2015 - 2016-os merénylethullámban

A 2015. január 7-i támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 260-an haltak meg — az év november 13-án történt az úgynevezett Bataclan-terrortámadás, amely egy jól összehangolt támadássorozat volt: Párizs különböző forgalmas pontjain robbantásokat hajtottak végre és a főváros több helyszínén gépfegyveres mészárlások voltak, köztük a Stade de France stadionban (épp focimeccs zajlott) és a Bataclan koncertteremnél az Eagles of Death Metal koncertjén. Ott túszdráma alakult ki, amely csak éjfélre ért véget. A támadássorozatban összesen 120-an vesztették életüket (legtöbben, 86-an a Bataclanban) és több mint 200-an sérültek meg. François Hollande akkori elnök még aznap éjjel rendkívüli állapotot hirdetett egész Franciaországra, és ideiglenesen határellenőrzést vezetett be — ez volt az első országos kiterjedésű rendkívüli állapot a II. világháború óta. 

Nem sokkal később, 2016. július 14-én este Nizzában, a Promenade des Anglais tengerparti sétányon a Franciaország nemzeti ünnepét ünneplő sokadalomba hajtott egy 19 tobbás teherautóval a 31 éves tunéziai származású Mohamed Lahouaiej Bouhlel, aki közben fegyverével a rendőrökre is lőtt. A teherautót végül a rendőrök megállították, a sofőrt pedig agyonlőtték.
A támadásban 84-en (köztük tíz gyermek) vesztette életét és több mint kétszázan sérültek meg, 29 ország állampolgárai.

Szabó Kinga Mária

(Nyitókép: nbcnews/archív)