Március 14-én érdekfeszítő történelmi előadást hallhattak, s mellé nem akármilyen kiállítást tekinthettek meg a Németi Református Egyházközség közösségi termében összegyűlt szatmáriak

Néha már hajlamosak vagyunk azt hinni, az utóbbi évek március 15–i rendezvényein minden elhangzott már, amit nemzeti ünnepünkről tudni kell, lehet vagy érdemes. Pedig — amint Sipos Miklós lelkipásztor a lehetetlen időjárás ellenére megjelenteket köszöntő szavaiban hangsúlyozta — még a 48–as szabadságharc történéseivel kapcsolatban is évről–évre kerülhetnek elő új összefüggések, mozzanatok. Sárközy Csaba szombathelyi rajz és történelemtanár, a Magyarok Világszövetségének egykori régióelnöke, azért látogatott városunkba éppen most, hogy tudásának gazdag tárházából ilyen részleteket osszon meg velünk. Kurta József, az előadó kísérője (és a kolozsvári Teológia könyvtárosa) bevezetőként Sárközy úr életútjáról, valamint kettejük megismerkedésének körülményeiről és húszéves barátságukról beszélt. A 77 esztendősen még mindig aktív közéleti tevékenységet folytató egykori 56–os éveken át járta tanítványaival a magyar nyelvterületet, hogy a kerékpártúrákon összegyűjtött élményeket — és még ki tudja , meddig látható műemlékeinket — rajzokon, metszeteken örökítsék meg. Ebből gazdag anyagból hozott most magával egy erdélyi vándorkiállításra valót.

Teremtő önvédelem

Kovács Emil Lajos szatmárnémeti képzőművész szerint a diákok által készített rézkarcok, tollrajzok és linómetszetek segítettek számukra kézzel foghatóvá tenni a tananyagban foglaltakat. Alkalmazható, élő tudást kaptak ezeken a kirándulásokon, akárcsak tanáruk egykori osztályfőnökétől, Antal József későbbi miniszterelnöktől. És azt a meggyőződést, hogy pusztulásra, eltűnésre ítélt műemlékeink megörökítése nemcsak kötelesség, de a teremtő önvédelem eszköze is lehet. Olyan személyiségek nyomdokaiba segíthet lépni, mint Koós Károly vagy Gy. Szabó Béla. Ezt követően Kovács Aletta mondta el Wass Albert Emlékezés egy régi márciusra című versét. Majd Sárközy Csaba vázolta fel a forradalom és szabadságharc előzményeit és következményeit, történelmi tények, adatok sorával helyezve el március 15 „magányos sziklájának” jelképpé emelkedett napját a nemzeti felemelkedés folyamatának eseményekben gazdag évszázadában. Nevek, történések példa értékű sorával rajzolva elénk azt, amit voltaképpen ünneplünk ezen a napon: egy egész évszázadot, a magyar nemzet tulajdonképpeni megszületését. Utána kötetlen beszélgetés következett a hallgatósággal. A rendezvényt Bélteki Tiborné szavalata (Petőfi Sándor A vén zászlótartó című költeménye) zárta.

Báthory Éva