Mérhetetlen pusztítás, több  millió menekült, több százezer, civil és katonai áldozat, és még csak nem is körvonalazódik, hogy az egy évvel ezelőtt a támadó fél által  gyors-rövidnek gondolt hadműveletnek vége legyen — annak ellenére sem, hogy Radu Magdin külpolitikai elemző szerint Oroszország egyetlen kezdeti vagy 'belső fogyasztásra' utólag 'újrakalibrált' politikai, katonai vagy stratégiai célját sem érte el az Ukrajna ellen indított háborúban.

„Oroszország már elszenvedett egy politikai vereséget, amelyből nincs visszaút, és amelyet jelentős háborús veszteségek súlyosbítanak. Moszkva stratégiája közép- és hosszú távon fenntarthatatlan. Minden tekintélyelvű vezető tisztában van azzal, hogy van egy határ, ameddig embereket küldhet a frontvonalba, és van egy határ, ameddig azt állíthatja, hogy az országával szembeni nyugati szankcióknak nincs hatása. Az orosz propaganda ellenére a nemzetközi közösség eddigi politikai, gazdasági vagy katonai intézkedései hatásosak voltak” - nyilatkozta az elemző az Agerpres hírügynökségnek.

Nincsenek jelentős orosz katonai eredmények 

Magdin rámutatott arra is, hogy Oroszország régóta várt téli offenzívája nem hozott jelentős katonai eredményeket, csak egy sor kisebb, inkább szimbolikus győzelmet, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a február 21-i évértékelő beszédében nem helyezett kilátásba újabb katonai műveleteket.
„Úgy tűnik, hogy a háború most egy olyan szakaszában van, amikor kiegyenlítettek az erőviszonyok. Ez az a momentum, amikor fokozni kell Ukrajna támogatását, minden szempontból, katonailag is. Ukrajna biztonsága alapvető fontosságú az egész euroatlanti térség biztonsága szempontjából, és egy ukrán győzelem egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak és más tekintélyelvű hatalmaknak, hogy lejárt az az idő, amikor nemzetközi céljaikat erőszakkal érhették el.” - fogalmazott.

Véleménye szerint egyelőre nem zárhatók ki újabb támadási kísérletek Kijev ellen, de Ukrajna az elmúlt egy évben sokat változott. „Egy jobban felkészült, érettebb országgá vált, amely tisztában van azzal, hogy mi forog kockán. Kijev és vezetői példátlan transzatlanti támogatásra és bizalomra tettek szert, amit Joe Biden elnök legutóbbi ukrajnai útja is bizonyít, így nem hiszem, hogy Oroszország képes lennek Kijev meghódítására vagy Zelenszkij elnök megbuktatására. Sőt, a Kreml retorikája ellenére úgy gondolom, hogy ezek már nem tartoznak Oroszország céljai közé ebben a háborúban” - mondta az elemző.
Mint kifejtette, Ukrajna nyugati támogatása ebben a háborúban egyben „befektetés” is Románia közép- és hosszú távú biztonságába —  annak ellenére ugyanis, hogy a NATO-tagság védelmi garanciát jelent, Oroszország „hibrid hadviselése” Magdin szerint veszélyt jelent az országra. Hozzátette, hogy a NATO egyértelműen a keleti szárny megerősítésére, így Románia biztonságának növelésére is törekszik, és az a folyamat nem fog leállni a következő időszakban.

Putyin visszavonta Moldova szuverenitásának elismerését

A Moldovai Köztársaság veszélyeztetettségéről úgy vélekedett: Oroszország már elvesztette a stratégiai befolyását Transznisztriában, de nem szabad alábecsülni az olyan kockázatokat, mint a légtérsértések vagy a szomszédos ország politikai destabilizálására irányuló kísérletek. „Fontos, hogy a chişinăui hatóságoknak sikerült elérni a hibrid veszélyek nemzetközi elismerését, valamint elnyerni a Nyugat pénzügyi, technikai és politikai támogatását a Moldovai Köztársaság stabilizációs erőfeszítéseihez” - tette hozzá.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében. A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor „a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján” találja meg a kérdés megoldásának módját. A Kreml honlapján közzétett – Putyin által kedden bejelentett lépésekhez sorolható – hatálytalanító rendelkezés szerint a döntést „Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg”. 
A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten Nyugat-barát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott. 
Azzal ugyanis, hogy Moldova csatlakozna az Európai Unióhoz, felbőszítette az orosz elnököt, és Moszkva szerint az ország ugyanazt a hibát készül elkövetni, amit Kijev
Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy diverzánsokkal karöltve akarja megbuktatni a kormányt és destabilizálni igyekszik az országot, annak érdekében, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat.

A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után

Fegyverszünet, de milyen?

A fegyverszünet feltételeiről az elemző kijelentette: „Ukrajnán múlik, hogy milyen utat választ ebben a háborúban”. Emlékeztetett arra, hogy a fegyverszünet Kijev számára a jelenlegi status quo elfogadását is jelentheti, ami nem értelmezhető győzelemként. „Ugyanakkor Oroszország szándékai egy ilyen forgatókönyv esetén könnyen kitalálhatók: csak időt nyerne a megszállt területeken az ellenőrzés megszilárdítására és a katonai erőgyűjtésre, ami ismét nem hozná közelebb Ukrajnát a győzelemhez.”- tette hozzá Magdin.

Hírszerkesztő