Brem László, Mezőfény község polgármestere a községben tapasztalható problémákról, a felmerülő gondok megoldási lehetőségeiről, a sváb-magyar viszonyról, valamint az itthon maradás feltételeinek a megteremtéséről nyilatkozott szerkesztőségünknek.

— Mezőfény Szatmár megye kis községei közé sorolható, de fejlődés szempontjából az elsők között említhető. Milyen jövő elé néz a község?

— Mezőfénynek jelenleg 1800 lakosa van. Sokan elvándoroltak, de az utóbbi időszakban azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok elkezdtek visszajönni Németországból. Nemrég egy háromgyerekes család költözött vissza, pedig a gyerekek ott születtek, könnyebb lett volna számukra a beilleszkedés, mint azoknak, akik már nagyobbacska gyerekekkel mennek ki. Vannak olyan hazaköltőző fiatalok, akiket én polgáriztattam meg, aztán kimentek Németországba, hogy a jobb élet reményében ott kezdjék el az közös életet, de hamar csalódtak, nem azzal találkoztak, amit az ismerőseik elmeséltek. Az utóbbi harminc év során mondhatjuk, hogy ezer személy hagyta el a települést. Valamikor Mezőfénynek 2800 lakosa volt, de már a rendszerváltás előtt is sokan elvándoroltak, a változás után pedig még jobban felgyorsult a kivándorlás a jobb megélhetés reményében. A lakosság csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy kevesebb gyerek születik, a fiatalok közül sokan nem a határon túlra költöznek, hanem Nagykárolyba vagy más olyan településre, ahol jobbak a feltételek, mint itthon.

— A gyereklétszám minden településen csökken. Mezőfényen van lehetőség ennek a fékezésére?

— Régebben a Mezőfényi Általános Iskolában harminc-harminckét gyerek járt egy osztályba, voltak olyan időszakok, amikor párhuzamos osztályok is voltak, olyan magas volt a gyereklétszám. Most folyamatos létszámcsökkenéssel kell megküzdjön az iskola, ami hosszú távon működési gondot okozhat. Az iskolában még van annyi gyerek, hogy ne veszélyeztesse a megszűnés, de át kell gondolni a térség oktatási helyzetét, és ki kell eszközölni az iskolák összevonását. Csanáloson és Csomaközön nagyon nagy a gyerekhiány, innen a diákokat át kell utaztatni Mezőfényre, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy román tagozatra iratkozzanak vagy városra ingázzanak. A legnagyobb és legsajnálatosabb probléma, hogy a román politikában szóba se hozzák, hogy ki kellene alakítani egy családtámogatási rendszert, és ki kellene dolgozni egy programot a fiatalok itthon tartására. Ha a kormány nem ismeri fel ezt, és nem tesz lépést a családtámogatások kidolgozása érdekében, el fog tűnni a fiatalság. Nem csak a magyarok és a svábok, hanem az összes, és eljön az idő, hogy az iskolákat át kell alakítani idősotthonokká.

— Mezőfényen nehéz eldönteni, hogy ki a sváb és ki a magyar. Ezentúl ez még nehezebb lesz. Milyen a mezőfényi ember identitása?

— Mezőfényen nagyon érdekes a svábság és a magyarság viszonya. Ha visszavezetjük a családfákat, arra az eredményre jutunk, hogy a település lakosságának a kilencven százaléka sváb gyökerekkel rendelkezik. Az utolsó népszámláláson mégis a lakosság hetven százaléka magyarnak vallotta magát. Az anyanyelv minden családban a magyar, éppen emiatt nem lehet különválasztani a magyarokat és a svábokat. Ebben az évben emlékezünk meg arról, hogy 300 éve telepítették be a svábokat Mezőfényre, akik a faluban és annak környékén magyarokkal találkoztak, és átvették azt a kultúrát, ami itt már korábban kialakult. Az évek során összefonódtak a magyaroknak és a sváboknak a gyökerei. Németországba már olyan személyek telepedtek vissza, akikben már erősebb a magyar identitás, mint a sváb.

— Mennyire élhető Mezőfény? Mit kell tenni, hogy otthonosabb legyen?

— Ahhoz, hogy egy település élhető legyen, több feltételnek kell eleget tennie. Ha egy önkormányzat elkészít egy településrendezési tervet, több szempontot is figyelembe kell vennie. Kell hogy legyen sport- és kulturális élet, szórakozási lehetőségek, infrastruktúra, közbiztonság stb. Pozitív hangulat kell kialakuljon, hogy a településnek legyen húzóereje. A mai viszonyok között ezt nem könnyű elérni, hiszen túl sok az akadály, de sokan a lehetőségeket sem igyekeznek kihasználni. Hiába van út, ha nincs kulturális élet stb. Az elmúlt harminc év során nagyon megnőttek az igények, s ezeket az igényeket ki kell elégíteni. Csak így válik vonzóvá a település a helyiek és azok számára, akik itt szeretnének élni. Egy jelenkori önkormányzatnak és az önkormányzati vezetőnek arra kell törekednie, hogy attraktívvá tegye a települést, mert ha ez nem sikerül, megjelenik a népességfogyás, majd a kihalás, vagy más népek lakják be a települést.

— Mezőfényen vannak munkahelyek?

— A Polipol tud munkahelyeket biztosítani. A cégnek viszont fel kell ismernie azt, hogy a munkaerőt meg kell becsülni, itthon kell tartani. Ebbe az önkormányzat nem szólhat bele, esetleg közvetíteni tud. Mi megpróbáltuk a befektetőt annyiban támogatni, hogy azokat az adókat, amelyek rá vonatkoznak, nem emeltük 2016-tól, bár indokolt volt. Amikor 2017-ben a PSD-kormány 16 százalékról 10 százalékra csökkentette a jövedéki adót, Mezőfény nagyon sok helyi jövedelemtől esett el. A másik évben a szociális kiadásokat is a helyi önkormányzatra terhelték finanszírozás nélkül. A község területén lévő cégeknek be kellene látniuk, hogy ha az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy ne terhelje őket mindenféle adóval, akkor nekik is morális kötelességük lenne, hogy megfelelő szintre emeljék a béreket.

Elek György

Brem László, Mezőfény község polgármestere a községben tapasztalható problémákról, a felmerülő gondok megoldási lehetőségeiről, a sváb-magyar viszonyról, valamint az itthon maradás feltételeinek a megteremtéséről nyilatkozott szerkesztőségünknek.

Elek György

— Mezőfény Szatmár megye kis községei közé sorolható, de fejlődés szempontjából az elsők között említhető. Milyen jövő elé néz a község?

— Mezőfénynek jelenleg 1800 lakosa van. Sokan elvándoroltak, de az utóbbi időszakban azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok elkezdtek visszajönni Németországból. Nemrég egy háromgyerekes család költözött vissza, pedig a gyerekek ott születtek, könnyebb lett volna számukra a beilleszkedés, mint azoknak, akik már nagyobbacska gyerekekkel mennek ki. Vannak olyan hazaköltőző fiatalok, akiket én polgáriztattam meg, aztán kimentek Németországba, hogy a jobb élet reményében ott kezdjék el az közös életet, de hamar csalódtak, nem azzal találkoztak, amit az ismerőseik elmeséltek. Az utóbbi harminc év során mondhatjuk, hogy ezer személy hagyta el a települést. Valamikor Mezőfénynek 2800 lakosa volt, de már a rendszerváltás előtt is sokan elvándoroltak, a változás után pedig még jobban felgyorsult a kivándorlás a jobb megélhetés reményében. A lakosság csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy kevesebb gyerek születik, a fiatalok közül sokan nem a határon túlra költöznek, hanem Nagykárolyba vagy más olyan településre, ahol jobbak a feltételek, mint itthon.

— A gyereklétszám minden településen csökken. Mezőfényen van lehetőség ennek a fékezésére?

— Régebben a Mezőfényi Általános Iskolában harminc-harminckét gyerek járt egy osztályba, voltak olyan időszakok, amikor párhuzamos osztályok is voltak, olyan magas volt a gyereklétszám. Most folyamatos létszámcsökkenéssel kell megküzdjön az iskola, ami hosszú távon működési gondot okozhat. Az iskolában még van annyi gyerek, hogy ne veszélyeztesse a megszűnés, de át kell gondolni a térség oktatási helyzetét, és ki kell eszközölni az iskolák összevonását. Csanáloson és Csomaközön nagyon nagy a gyerekhiány, innen a diákokat át kell utaztatni Mezőfényre, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy román tagozatra iratkozzanak vagy városra ingázzanak. A legnagyobb és legsajnálatosabb probléma, hogy a román politikában szóba se hozzák, hogy ki kellene alakítani egy családtámogatási rendszert, és ki kellene dolgozni egy programot a fiatalok itthon tartására. Ha a kormány nem ismeri fel ezt, és nem tesz lépést a családtámogatások kidolgozása érdekében, el fog tűnni a fiatalság. Nem csak a magyarok és a svábok, hanem az összes, és eljön az idő, hogy az iskolákat át kell alakítani idősotthonokká.

— Mezőfényen nehéz eldönteni, hogy ki a sváb és ki a magyar. Ezentúl ez még nehezebb lesz. Milyen a mezőfényi ember identitása?

— Mezőfényen nagyon érdekes a svábság és a magyarság viszonya. Ha visszavezetjük a családfákat, arra az eredményre jutunk, hogy a település lakosságának a kilencven százaléka sváb gyökerekkel rendelkezik. Az utolsó népszámláláson mégis a lakosság hetven százaléka magyarnak vallotta magát. Az anyanyelv minden családban a magyar, éppen emiatt nem lehet különválasztani a magyarokat és a svábokat. Ebben az évben emlékezünk meg arról, hogy 300 éve telepítették be a svábokat Mezőfényre, akik a faluban és annak környékén magyarokkal találkoztak, és átvették azt a kultúrát, ami itt már korábban kialakult. Az évek során összefonódtak a magyaroknak és a sváboknak a gyökerei. Németországba már olyan személyek telepedtek vissza, akikben már erősebb a magyar identitás, mint a sváb.

— Mennyire élhető Mezőfény? Mit kell tenni, hogy otthonosabb legyen?

— Ahhoz, hogy egy település élhető legyen, több feltételnek kell eleget tennie. Ha egy önkormányzat elkészít egy településrendezési tervet, több szempontot is figyelembe kell vennie. Kell hogy legyen sport- és kulturális élet, szórakozási lehetőségek, infrastruktúra, közbiztonság stb. Pozitív hangulat kell kialakuljon, hogy a településnek legyen húzóereje. A mai viszonyok között ezt nem könnyű elérni, hiszen túl sok az akadály, de sokan a lehetőségeket sem igyekeznek kihasználni. Hiába van út, ha nincs kulturális élet stb. Az elmúlt harminc év során nagyon megnőttek az igények, s ezeket az igényeket ki kell elégíteni. Csak így válik vonzóvá a település a helyiek és azok számára, akik itt szeretnének élni. Egy jelenkori önkormányzatnak és az önkormányzati vezetőnek arra kell törekednie, hogy attraktívvá tegye a települést, mert ha ez nem sikerül, megjelenik a népességfogyás, majd a kihalás, vagy más népek lakják be a települést.

— Mezőfényen vannak munkahelyek?

— A Polipol tud munkahelyeket biztosítani. A cégnek viszont fel kell ismernie azt, hogy a munkaerőt meg kell becsülni, itthon kell tartani. Ebbe az önkormányzat nem szólhat bele, esetleg közvetíteni tud. Mi megpróbáltuk a befektetőt annyiban támogatni, hogy azokat az adókat, amelyek rá vonatkoznak, nem emeltük 2016-tól, bár indokolt volt. Amikor 2017-ben a PSD-kormány 16 százalékról 10 százalékra csökkentette a jövedéki adót, Mezőfény nagyon sok helyi jövedelemtől esett el. A másik évben a szociális kiadásokat is a helyi önkormányzatra terhelték finanszírozás nélkül. A község területén lévő cégeknek be kellene látniuk, hogy ha az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy ne terhelje őket mindenféle adóval, akkor nekik is morális kötelességük lenne, hogy megfelelő szintre emeljék a béreket.