Komoly problémák vannak egyes intézmények (különösen az egészségügyben, azon belül pedig a sürgősségi betegellátó egységek esetében) év végéig történő működéséhez szükséges források biztosításával — kongatja meg a vészharangot a Költségvetési Tanács, s ez azt jelenti, hogy mielőbb szükség van (lenne) egy költségvetési kiigazítás elfogadására, akár részleges formában is.
Az egészségügyi/sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában jelentkező gondokat pár nappal korábban Alexandru Rogobete volt egészségügyi miniszter is jelezte, nem hallgatva el azt sem: fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra.

Az intézmény elnöke, Daniel Dăianu által aláírt közleményben a Költségvetési Tanács arra szólít fel, hogy gyorsan találjanak egy jogilag életképes alternatív megoldást, amely figyelembe veszi a jelenlegi rendkívüli helyzetet — ugyanis a jelenlegi ügyvivő kormány nem alkalmazhatja a sürgősségi kormányrendelet eszközét a költségvetési kiigazítás elfogadására.

„Az államháztartásról szóló, módosított és kiegészített 500/2002-es törvény 6. cikkelye értelmében az éves költségvetési törvények a költségvetési év folyamán kiigazító törvények révén módosíthatók, amelyeket legkésőbb november 30-ig kell kidolgozni, a 69/2010-es törvényben előírt szabályok és feltételek betartásával.
Általában az összevont általános költségvetés kiigazításait – amelyek a költségvetési tervezést a tényleges végrehajtással hangolják össze – sürgősségi kormányrendeletek formájában fogadják el, amelyeket később törvényekkel hagynak jóvá.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi ügyvivő kormány nem élhet a sürgősségi kormányrendelet eszközével a költségvetési kiigazítás elfogadására, a Költségvetési Tanács szorgalmazza egy jogilag életképes alternatív megoldás mielőbbi megtalálását amely figyelembe veszi a jelenlegi rendkívüli helyzetet.” — áll a dokumentumban, amely voltaképp felszólításként is értelmezhető.

A Költségvetési Tanács szerint az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) lezárásával összefüggésben az ahhoz kapcsolódó mérföldkövek teljesítéséhez szükséges törvénytervezeteket a kormány azon tagjai terjesztették a parlament elé jogalkotási kezdeményezésként, akik egyben parlamenti képviselők is, és kérték azok sürgősségi eljárásban történő megvitatását.

Ebben a helyzetben az intézmény szerint ugyanez a mechanizmus alkalmazható lenne egy minimális mértékű költségvetési kiigazítás esetében is, amely a jóváhagyott összes kiadás volumenét és a költségvetési egyenleget tekintve semleges lenne – vagyis nem növelné a költségvetési hiányt, és nem teremtene további finanszírozási igényt.
Ez a kiigazítás a hitelkerettel rendelkező intézmények (központi költségvetési előirányzatok kezelői) közötti újraelosztáson alapulna, oly módon, hogy csökkentenék azoknak a kiadásoknak az előirányzatait, amelyeknél alacsonyabb végrehajtási arányt állapítottak meg.

„Egy ilyen jogalkotási kezdeményezést a kormány azon tagjai terjeszthetnének elő, akik egyben parlamenti képviselők is. A kezdeményezés technikai megalapozását a pénzügyminisztérium végezhetné az érintett többi minisztériummal együttműködésben, míg a megvitatást és elfogadást a parlament sürgősségi eljárásban hajthatná végre” – magyarázza a Költségvetési Tanács.

Szabó Kinga Mária

(Nyitókép: archív)