Idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a Romániai Építészek Rendje (OAR), s a jubileumi születésnap alkalmából a Szatmár megyei fiókszervezet is egész napos programsorral készült — az ünnepélyes mozzanatok mellett például vár– és kastélylátogatással, kötetlen beszélgetésekre lehetőséget teremtő alkalmakkal, amelyen a szakma előtt álló kihívásokat, elvárásokat, irányvonalakat is megvitathatják. 

A programsor kora délelőtt a szakmailag is oly sokszor vitatott Közigazgatási Palotában sajtótájékoztatóval kezdődött, ahol elsőként Gyüre Rotariuc Noémi Andrea, a Szatmár Megyei Tanács főépítésze és a szatmári OAR vezetőségi tagja köszöntötte a jelenlévőket.
Aniţaş Florin Gheorghe, a fiókszervezet elnöke röviden felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt, a megalakuláskor még nem voltak külön entitás, hanem a Máramaros megyei kollégákkal közösen alkották az OAR észak–nyugati fiókját. A közös működés azonban eléggé nehézkes volt, így kilenc év után szétváltak, azóta önálló egység a szatmári, amely „országos viszonylatban a kisebbek közé tartozik, s ugyan legtöbbször mindannyiunknak más–más a véleménye, a barikád ugyanazon oldalán állunk, ugyanazzal a céllal. És úgy hiszem, jó úton haladunk, jó az irányvonal, mert aki az utóbbi években megfordult Szatmárnémetiben és volt alkalma egy kis időt eltölteni itt, csak dicséri a várost, az épített környezetet.” — mondta.

Pataki Csaba nem csak azért nevezte szerencsésnek magát, mert amióta a közalkalmazotti pályára lépett sokat dolgozott együtt építészekkel s már anno megtanulta, hogy egy település vagy egész térség fejlődéséhez elengedhetetlen az építészeti vízió — hanem azért is, mert kevés megye olyan szerencsés, mint Szatmár, hogy valóban építészmérnök álljon a tervezési részleg élén.

„Szatmáriként személyesen is büszke vagyok a város fejlődésére, mai arculatára, amihez elengedhetetlen a közigazgatás és az építészek együttműködése” — mondta Altfatter Tamás kormánymegbízott, külön megköszönve az építészek EU–s projektekhez nyújtott segítségét, beleértve az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében megvalósultakat is, amelyeket 99,5%–ban sikerült befejezni.

Az önkormányzat és az építészek közös felelősségét hangsúlyozta Kereskényi Gábor polgármester is. „Amit az elmúlt bő 10 évben közösen csináltunk jó munka, esztétikailag is.” — fogalmazott, nem hallgatva el azt sem: a közigazgatásban komoly hiány van a tervezőmérnökökből, pedig ez is ugyanolyan vonzó tud lenni, mint a magánszektor és ugyanolyan szakmai sikereket lehet elérni, sőt, még talán nagyobbakat is.

Az épített örökség elmondhatatlanul befolyásolja egy város képét, ugyanakkor folyamatos felelősséget is jelent megtalálni az egyensúlyt a fejlesztés és a megőrzés között. „Városunk számára az építészet, a történelem és az identitás szorosan összekapcsolódik. Az Egység a sokféleségben gondolat — amely az ünnepség mottója —  pedig különösen közel áll Nagykárolyhoz, amelyet évszázadok óta különböző kultúrák, hagyományok és közösségek gazdagítanak.” — fogalmazott Giurgiu-Kovács Mónika nagykárolyi polgármester, némiképp házigazdaként is, hiszen a rendezvénysor az esti órákban Nagykárolyban, pontosabban a Károlyi–kastélyban ér majd véget.

A sajtótájékoztató után, de még a hivatalos nyitókonferencia megkezdése előtt az egyre nagyobb számban érkező és nem csak szatmári szakmabeliek megtekinthették az OAR szatmári fiókja tagjainak munkáit bemutató kiállítást. 
A konferenciát követően a résztvevők előbb Erdődre utaztak, ahol elsősorban a várral, történelmével, megépítésével és felújításával ismerkedtek meg, majd Nagykárolyba, ahol a Károlyi–kastéllyal ismerkedtek meg tüzetesebben.

Szabó Kinga Mária 

(Fotók: a szerző felvételei)