Az első hatás a nemzeti gyász és a sokk. Azt a személyiséget veszítették el, akire a modern Britannia épült, és aki hetvenöt évvel ezelőtt, 1947-ben, még trónörökösként a Nemzetközösséghez (Commonwealth) intézett rádióbeszédében úgy fogalmazott: „Mindnyájuk előtt kijelentem, hogy egész életemet, legyen az hosszú vagy rövid, az önök szolgálatának szentelem.” — élete végéig, 2022. szeptember 8-ig hű maradt ezekhez a szavakhoz.

Több nemzedék is felnőtt Erzsébet uralkodása alatt, és emlékét nem csak Britanniában, de Kanadában, Ausztráliában és a Föld sok más országában is nemzeti gyásszal és megemlékezésekkel övezik majd. A királynő legelismertebb életrajzírója, Penny Juror szerint halála traumatikus esemény, hatása hosszan tartó lesz, hiánya pedig szinte betölthetetlen űrt hagy maga után. Elsősorban azért, mert nagyon hosszú történelmi szakaszban jelképezte az ország stabilitását, ami megszokottságot eredményezett, és ami most megrendül, vagy akár teljesen eltűnik. 
Miután a nagyközönség tudomást szerzett arról, hogy a királynő eltávozott, több dolognak is meg kell történnie a színfalak mögött, és részben a nagyközönség szeme előtt. 

A menetrend - valóságos hadművelet

A szokás az, hogy a halál beálltának tényét elsőként a miniszterelnökkel, tehát Liz Truss-szal közlik az orvosok, aki néhány nappal korábban kapott megbízást Őfelsége kormányának megalakítására a balmorali kastélyban. A szokatlan helyszínválasztás oka az volt, hogy a királynő egészségi állapota már gyors romlást mutatott, és nem volt értelme hosszú oda-vissza repülőútra kényszeríteni őt.

A brit kormányzati rendszer alapköve a szuverén államhatalmat megtestesítő koronás fő és a kormányzás hatáskörének megosztása. Ez a doktrína III. György uralkodására nyúlik vissza, a királynő távoli felmenőjére, aki szintén hosszú időt töltött a trónon 1760-1820 között. A hatalommegosztás elvéből következően sem a királynő halála, sem az új uralkodó trónra lépése nem befolyásolja alapvetően a kormányzás menetét. Lizz Truss miniszterelnök marad, miként Erzsébet is "megörökölte" apjától Sir Winston Churchillt, aki a politikai mentora és mindvégig politikai példaképe lett. 

A koronás fők halálát követő eljárás percre pontos és precíz katonai műveletekre hasonlít, és mindegyik eljárásrendnek van fedőneve is. Apjának, VI. Györgynek temetési protokollja a Hyde Park Corner kódnevet viselte, míg az anyakirálynő (György felesége és Erzsébet édesanyja) halálakor a Tay Bridge volt a kódnév.
A II. Erzsébet halálát követő eljárásrend neve London Bridge, aminek beindításáért a királynő magántitkára, Sir Edward Young felel, aki 18 éve a királynő legbelsőbb bizalmasa és ügyeinek intézője. Ő koordinálja majd a Palota és a kormány teendőit a külföldi partnerek és a 36 nemzetközösségi nemzet felé. Ennek a műveletnek a központja ismeretlen helyen működik.
Ettől fogva a királyi ház minden alkalmazottja fekete karszalagot visel a bal karján, amelynek szélessége három és egynegyed hüvelyk. 

A királynő meghalt, éljen a király!

Ugyanez a mondás hangzott el 1603-ban, amikor I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, majd 1901-ben, amikor Viktória királynőt VII. Edvárd váltotta. Maga a szlogen francia eredetű, de a britek is átvették, mint üzenetet az ország számára, hogy a trón sosem lehet betöltetlen, és a királyi hatalom változatlan. Ez a szuverenitás akkor is fennállt, amikor I. Edvárd király a Szentföldön harcolt, miközben odahaza apja, III. Henrik életét vesztette. Ezért Edvárd egy ideig távolról uralkodott.

A leszármazási rendet az 1701-ben megalkotott törvény rendezi, amely szerint egyértelműen és vitathatatlanul Erzsébet királynő fia, Károly walesi herceg lesz a király. Uralkodói nevét maga választhatja meg, és egyelőre nem tudunk arról, hogy ne a III. Károly név mellett döntsön. Stuart házi névelődje 1660-1685 között uralkodott.
A temetés előtti szakaszban Károly Skóciába, Észak-Írországba és Walesbe látogat. Első uralkodói szavai a Szent Jakab-palotában hangzanak el.

Az első gyásznap
A tíznapos gyászidőszak első napján kikiáltják Károlyt az új uralkodónak, amit hivatalosan is kihirdetnek.
A parlamenti képviselők a miniszterelnök vezetésével tiszteletüket teszik az alsóházban, majd audienciát tartanak Károly királynál.

A második gyásznap
Az uralkodó holttestét a Buckingham-palota tróntermébe szállítják, ahol négy gárdista őrzi a koporsót. Mivel a királynő nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyban hunyt el, ezért a királyi vonatot Aberdeenshire-be küldik, amin Londonba szállítják a koporsót. Amennyiben ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, úgy a koporsót repülővel szállítják Londonba az aberdeeni repülőtérről.

A harmadik gyásznap
Károly király körutat tesz Nagy-Britanniában. Elsőként a parlamentben tesz látogatást, ahol a brit miniszterelnök, majd a képviselők is részvétet nyilvánítanak. Károly ezután Edinburgh-óba látogat, ahol gyászszertartással tisztelegnek az elhunyt királynő előtt a Szent Giles-székesegyházban.

A negyedik gyásznap
Károly király Észak-Írországba utazik, ahol fogadja a további részvétnyilvánításokat, majd részt vesz a belfasti Szent Anna-székesegyházban tartott istentiszteleten. Londonban elpróbálják az elhunyt királynő koporsójának átszállítását a Westminsteri apátságba.

Az ötödik gyásznap
Az elhunyt királynőt átszállítják a Westminsteri apátságba. A koporsót az apátság közepén ravatalozzák fel, egy megemlékezés kíséretében.

A hatodik gyásznaptól a kilencedik gyásznapig
Elsőként a család, majd mindenki, aki részvétet óhajt nyilvánítani, leróhatja tiszteletét a néhai uralkodó előtt. A részvétnyilvánításra három napon keresztül, a nap 23 órájában lehetőséget biztosítanak. E három napon folytatódik Károly király körútja. Meglátogatja a walesi parlamentet, majd részt vesz a cardiffi Llandaff-székesegyházban tartandó megemlékezésen.

A tizedik gyásznap
A II. Erzsébet halálát követő tizedik nap a nemzet gyásznapja. Az állami temetést a ravatalozás helyszínén, a Westminsteri apátságban tartják, II. Erzsébetet férje, Fülöp herceg mellett helyezik örök nyugalomra a windsori Szent György-kápolnában. Délben országszerte két perces néma csenddel tisztelegnek az elhunyt királynő előtt.

Hírszerkesztő