Hálás feladat egy olyan előadásról beszélni, mint a „…nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…”, amelyet a tények és a számok a rendkívüli művészestélyek sorába emelnek.

A Szugyiczky István szerkesztő-rendező által jegyzett előadást a szatmárnémeti Harag György Társulat és a Kolozsvári Állami Magyar Színház meghatározó személyiségei, a szatmárnémeti, színjátszáson nevelkedett Csutak Réka, a Poór Lili-díjas Kovács Éva és a magyar Oscarnak számító legrangosabb elismeréseket magáénak tudó Bogdán Zsolt szólaltatják meg. Tudjuk, az említett díjak és kitüntetések nem arra sarkalják művészeinket, hogy vállmagasságtól térdig kitűzve feszítsenek az érmek súlya alatt, amint azt a Szovjetunió hőseinél láttuk, inkább azt a figyelmeztető felelősséget tartják ébren, hogy minden nap újból és újból bizonyítani kell, ha méltók akarnak maradni a kapott magas rangokhoz. Vagyis minden előadás új meg új újrakezdés, divatos szóval bizonyítás, mert a művész nem élhet meg a tegnapból. (Többek között ezért jó egy darabot vagy összeállítást több alkalommal megnézni.)

Tény az is, hogy túl a 25. szereplésen, az Ács Alajos Játékszínben 2012. április 11-én bemutatott előadásra negyedik éve folyamatos igény van Erdély- és Magyarország szerte, ami egy pódiumelőadás esetében feljegyzendő értékmérő.

Tény, hogy napjaink bal- és jobboldali politikai harcai két malomkő közé szorítják a nemzet dolgozni, alkotni akaró részét. Két malomkő között pedig, ami felépül estére, leomlik reggelre. Az is tény, hogy a folyamatosan fenntartott ellenséges légkörben, ebben a szíven szúrt világban, a tehetségtelenek, a dolgozni nem akarók és nem tudók kapnak táptalajra és nevető harmadikként zsebelnek be mindent, amihez sem érdemük, sem közük nincsen.

De vannak ebben a szíven szúrt világban művészek közöttünk, és ez is tény. Vannak mély hitű Dsida Jenők, akik a szépet és a reményt átlehelik a lelkekbe, amikor népvándorlások zúzzák széjjel éppen azokat az értékeket, amik még megmaradtak ebben a szíven szúrt, szajha Európában. Mint a testet mentő orvos, negyedik éve nagy hittel és szeretettel házal Dsida Jenő lelket mentő szavaival Bogdán Zsolt, Csutak Réka, Kovács Éva és Szugyiczky István. Újabb meghívásra, március 10-én ismét Budapesten léptek fel, ezúttal a Vigadóban, ami önmagában hírértékű, főleg, ha megfűszerezzük azzal az újabb ténnyel, hogy Kányádi Sándor és neje is jegyet igényelt az előadásra. Rendkívüli az érdeklődés, oda akarnak gyűlni Dsida köré a nosztalgiázók, a hazagondolók, az Erdély-romantika varázsában élők és a megtisztulni vágyók. Mert tisztulni ebben a szíven szúrt világban lehet megvonással (böjttel), és lehet Dsida Jenő költészetének befogadásával is.

Csirák Csaba