Nem egy hagyományos biciklitúrát tudhat magáénak a szatmári származású, Kolozsváron élő Szabó Csilla: három hét alatt kerekezett Kolozsvárról a görög fővárosba, Athénba hűséges drótszamarán. 
Az ökológus és természetismereti edukátor megkeresésünkre boldogan számolt be kerékpáros kalandjáról, amely tavaly szeptemberben valósult meg. Elmondása szerint az utazás ötlete nem igényelt nagy filozófiát: volt egy szabad hónapja, amelyet a kikapcsolódásnak és biciklizésnek szeretett volna szentelni, így megnézte a térképen, hogy mi az ami körülbelül 1500 km távolságra helyezkedik el tőle — ez történetesen éppen Athén volt, ami annál is megfelelőbbnek bizonyult, mivel Szabó Csilla sosem járt még Görögországban.

Három hét oda, egy vissza

Az utazás odafelé három, hazafelé pedig egy hetet vett igénybe. Mint kiderült, Szabó Csilla körútként tervezte túráját, azonban nem sikerült a tervezett gyorsasággal haladnia, hiszen több helyen is megállt ismerősöket és városokat látogatni, ezért visszafelé – mivel egy hete maradt hátra a hónapból – vonattal, busszal és biciklivel utazott.

Ami a pihenőket illeti, Szabó Csilla elárulta, hogy voltak napok, amikor egyáltalán nem biciklizett, és olyanok is, amikor 30-40 kilométerenként tartott pihenőt – ezek voltak a “minicélok”, azonban elmondása szerint tervei számtalanszor változtak az utazás során.

Két táska és egy bicikli: ennyi kell Athénig

Szabó Csillától azt is megkérdeztük, mit vitt magával az egy hónapos kerékpáros kirándulásra. Sokak számára lehet meglepő a válasz, de a biciklis csomagja csupán két táskából állt, amelyekben többek között sátor, bicikliszerelő- és alapkiránduló eszközök lapultak.

A célhoz a hagyományos útvonalon, Bulgárián keresztül, a legrövidebb úton haladt, de Szófiát is meglátogatta. Utazása során elmondása szerint a legijesztőbbnek, legveszélyesebbnek a kutyákat találta, de mivel volt nála sokkoló – amelynek hangja megijeszti a kutyákat –, nem esett baja. Emellett olykor nehéz volt úgy kikerülni egy-egy autópályát, hogy olyan Google Maps-on feltüntetett utakat követett, amelyek a valóságban nem is léteztek, hanem szinte járhatatlan, szúrós növényekkel borított ösvényszerűségek voltak. Mivel egy egyszerű kerékpárral indult útnak, természetesen gumidefektje is volt, de megoldotta, az útszakaszokat illetően pedig elmondta, hogy mindenhol voltak veszélyes és kevésbé veszélyes részek. Hiába próbálta indulás előtt a térkép segítségével okosan megtervezni, csak akkor derült ki, mi vár rá, amikor odaért –  ilyen esetekben igyekezett letérni az útról. “Szerintem egy ilyen út során arra kell felkészülni, hogy mindig képes legyél újratervezni, mindegy, hogy mit találtál te ki.” — magyarázta.

Bringások ha találkoznak

A nehézségek mellett természetesen rengeteg élményben és kalandban is volt része a világot – és két táskáját – nyakába vevő Szabó Csillának, de a legérdekesebbnek azt tartotta, amikor olyan emberekkel találkozott, akik szintén bicikliztek és mindenkivel nagyon jól el tudott beszélgetni – például amikor megállt az út szélén valahol Bulgáriában és jött szembe valaki Észtországból és akkor ő is elmondta, hogy hová megy vagy mit csinál, vagy amikor Thessalonikiben éppen sátrat szárított és amerikai ökológus kerékpárossal elegyedett beszélgetésbe. Az átélt élmények mellett Szabó Csilla szerint ez a hónap nagyon jó önismeretnek is bizonyult.

Változó napi táv, rengeteg folyadék

Az már tudjuk, hogy az utazás három hétbe telt, de arra is kíváncsiak voltunk, mennyit tekert naponta. Mint kiderült, a táv igencsak változó volt az út során, hiszen voltak 80-90 km-es napok, de olyan is volt, amikor 200 km-t hagyott maga mögött. Ami pedig a gyorsaságot illeti, elmondása szerint nem ment gyorsan már csak a csomagok miatt sem, és persze mivel a dombokon is nehéz felfelé haladni biciklivel, átlagosan 15 km/órás sebességnek ítélte gyorsaságát.

Csemegeként, ételként főleg a péksüteményeket részesítette előnyben, és mint megtudtuk, rengeteg folyadékot – naponta 3-4 liter – fogyasztott, legyen az víz vagy egyéb vitaminos ital. Elmondása szerint többet evett, mint gondolta volna, ami egyébként a rengeteg tekerésnek köszönhetően teljes mértékben érthető, az ételeket pedig inkább üzletekből vásárolta, de néha a gázfőzőn is főzött eledelt.

Szabó Csilla bevallotta, hogy nem készült különösebben Athéni utazására, bár elmondása szerint volt már többször is egy – két napos túrákon, például Kolozsvár-Szatmár útvonalon, Güdücön (185 km) és Vármezőn (120 km) is. Szerinte az is elindulhat biciklitúrára, akinek nincs edzettsége, csak az kevesebbet, rövidebb kirándulást tervezzen.

Önismeret, kiszakadás a hétköznapokból és nyaralás

Az 1900 kilométeres biciklitúra célja, mint megtudtuk, többféleképpen is definiálható Szabó Csilla szerint: önismeret és kiszakadás kicsit a hétköznapokból, nyaralás, illetve új ötletek kigondolása. A kerékpáros elmesélte, hogy régebben sokat stoppolt, kirándult és hiányzott neki ez az érzés, amikor egy hónapig nem kell mást csinálni. “Szerintem sokkal gyakrabban kellene társadalmi szinten műveljük ezt a dolgot, hogy egy hónapig kikapcsolunk és ebben az időben arra reflektálunk, hogy eddig mit, hogyan csináltunk s mit, hogyan kellene másként csináljunk.” – vallotta Szabó Csilla.

Egy madár vonulási útvonalán

Bár egyelőre nem tervez ilyen jellegű kirándulásokat, Szabó Csilla elárulta, hogy idén szeptemberben szeretne egy újabb biciklitúrát, hiszen számára ez a legideálisabb periódus. Mint kiderült, egyszer viccből valakinek azt mondta, hogy egy madár vonulási útvonalán kellene útnak induljon, ám lehet jövőre a viccből valóság lesz, egyelőre azonban még nincs konkrét útvonal.

Szabó Beatrix