Augusztus elsejétől 5,83 százalékkal drágult a háztartási gáz.

Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) közleménye szerint a lakossági ár emelését a gázt szállító vállalatok kérték arra hivatkozva, hogy 2017. április elsejétől liberalizálták a belső kitermelésből származó energiahordozó piacát, és a termelők már nem hatóságilag megszabott áron adják a gázt, hanem a kereslet és kínálat szerint. A kormány ugyan ígérte egy küszöbérték megállapítását, ám az erre vonatkozó határozattervezetet — amely 2021. június 30-ig megawattóránként legtöbb 55 lejben korlátozza a hazai gáz eladási árát — még nem fogadták el. A készülő jogszabály indoklásában megállapítják, hogy a gázárak tavalyi liberalizálásuk óta állandóan és folyamatosan nőttek — eddig 29,5 százalékkal —, és az előrejelzések szerint 2019 márciusáig újabb 33,75 százalékos drágulásra lehet számítani. A gáz árának ellenőrizetlen növekedése a kormányhatározat kezdeményezői szerint a piacot uraló két nagyvállalatnak köszönhető: a Romgaz 48,88, az OMV Petrom 46,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a hazai földgáz-kitermelésben. A gázár növekedése a gazdasági szakemberek szerint azt jelenti, hogy egy hőközponttal ellátott lakások esetén a nyári hónapokban átlagosan 10 lejjel, míg a téli hónapokban átlag 20 lejjel kell majd többet fizetni hónap végén az elhasznált gázért.