A változás a tavaly és az idén áprilisban mért fogyasztói árak viszonylatában érvényes. A tavalyi egész évhez mért idei vásárlóerő-csökkenés belföldi viszonylatban és a nemzetközi piachoz mérten is 3,6 százalékos. A lej vásárlóerejének csökkenése mellett rossz hír az is, hogy a fogyasztási termékek inflációját alig fedezik a banki kamatok, épp csak nem lett kevesebb pénzük azoknak, akik lejben tartották bankszámlán a pénzüket. A romániai bankok kamatai éves szinten 2–4 százalék között mozognak.

Ahogy arra számítani lehetett, most is az élelmiszerek drágultak a legtöbbet tavalyhoz képest, az idei első negyedévben minden hónapban 1–1 százalékkal drágult az ennivaló, és 0,3 százalékos volt a különböző szolgáltatásoknak a drágulása.

A tavaly év végi számokhoz képest a múlt hónapban a burgonya drágult a legtöbbet, húsz százalékkal került többe a krumpli tavaly decemberhez képest. Szinte hasonló mértékben drágultak a zöldségek is idén, főleg a borsó és a bab értékelődött fel, de a gyümölcsök ára is 17 százalékkal magasabb most, mint tavaly év végén volt. A nyers hús és a hústermékek árai 3 százalékkal magasabbak.

A szolgáltatások közül a postai szolgáltatások drágultak a legtöbbet, de 4 százalékkal többe kerülnek a dohánytermékek is.

A statisztikusok a koronavírus-járvány miatt bevezetett boltbezárások következtében nem tudták mérni, milyen irányban változtak a ruhaneműk árai, és hiányosak az adataik a háztartási cikkeket illetően is, valamint a bútorárakat sem tudták beépíteni a statisztikába. A szolgáltatások között nem mérték a személyszállítási árakat, de a szépségszalonok tarifáit sem tartalmazzák az adatok, ahogy a szállodai szolgáltatások is hiányoznak a mért adatok közül.

Princz Csaba