A mai árakhoz kellett igazítani az új Szamos-híd költségeit, mert a komoly cégek nem merték bevállalni az építkezést a 2017-es 'árfolyamon' — az összérték elérte a 196,5 millió lejt.

Enyhe köd szállt arra a bizonyos harmadik Szamos-hídra, amelyre igencsak nagy szüksége lenne a város lakóinak, s amely megszámlálhatatlan választási kampány fő ígérete volt az évek során — és amely nem mellesleg tavaly ősszel már-már szinte láthatóan ott lebegett a folyó fölött, a Ştrandului utcából indulva és az Independenţei sugárútra vezetve.

Pedig úgy tűnt, most már valóban 'sínen van' a beruházás: a járdával és bicikliúttal is ellátott, négysávos híd, amelyet két tartóoszlop tart majd feszítőpászmák (acélsodronyok) segítségével; elkészült a műszaki terv, a kormány jóváhagyta a finanszírozást, megtörtént a szükséges területek kisajátítása is, aztán 2017 decemberében Kereskényi Gábor polgármester aláírta a a Regionális Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériumával (MDRAPFE) a részfinanszírozási szerződést is — az akkor 111 millió lejre becsült munkálat költségeinek zömét a Helyi Fejlesztési Alap (PNDL) fedezve. A közbeszerzési eljárást 2018 novemberében indították, s híd megépítésére jelentkező cégek idén január végéig tehették meg az ajánlataikat, a tenderfüzet összeállításakor pedig a városháza illetékesei kitételként határozták meg, hogy ne az a cég lehessen a nyertes, amelyik a legolcsóbb ajánlatot teszi, hanem az, amelyik a legjobb ár/érték arányú ajánlatot teszi. Ahogy ezt, úgy azt a feltételt is sikerült átvinnünk a közbeszerzési hatóság szűrőjén, hogy a szerződés értékének 15 százalékát a vállalt garancia lejártáig vissza lehessen tartani. Nem is volt ezzel semmi gond, nagyon sok komoly cég érdeklődött a munkálat iránt — ám végül egyetlen egy sem jelentkezett a licitre, ugyanis a 2017-es árfolyamon senki nem merte bevállalni az építkezést. „Ez a váratlan 'megfutamodás' a kormány kiszámíthatatlan adó- és bérpolitikájának tudható be — 2017 óta kétszer emelkedett a minimálbér, emelkedtek az építkezési anyagok árai, ráadásul ez év január 1-jétől az építkezésben dolgozók minimálbére 3000 lejre nőtt” — háborgott a sikertelen közbeszerzési eljárást követően Kereskényi Gábor, nyomatékosítva: azonnali költségkalkulációra van szükség, hogy mielőbb új közbeszerzési eljárást indíthassanak el. Az 'ármódosítás' meg is történt, a munkálat összköltsége mai árfolyamon 196,5 millió lej (ebből 81,34 millió lejt az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) biztosít, 115,24 milliót pedig az önkormányzat biztosít önerőből), a városi tanácsosok pedig egyöntetűen rábólintottak az „áremelésre”.