Nagy valószínűséggel kevésbé roskadozó, de annál drágább lesz az idei karácsonyi ünnepi asztal, hiszen nem egy átlagos évet tudnak maguk mögött az emberek: a háború okozta gondok, koronavírus-járvány utóhatásai, energia és élelem fokozott drágulása, és végül, de nem utolsó sorban a sokakat sújtó aszály, ami a termések jelentős részét tette tönkre.
Kemény évet tudnak tehát maguk után a gazdák az idei szárazság után: akinek sikerült pénzt szereznie a termésből, az őszi vetésre költötte, sokan azonban rengeteg pénzt veszítettek, ezért kölcsönt kellett felvenniük a termelés folytatásához.

Mint az összesítésekből kiderült, vannak megyék – például Vrancea, Galați, Buzău –, amelyeken egyáltalán nem könyörült az aszály, így a kukorica esetében hektáronként 0 tonnás, napraforgónál pedig kevesebb mint egy tonnás termés lett, aminek következményeként az élelmiszerárak is legalább 20%-kal drágultak.
Florin Constantin, mezőgazdasági szakértő szerint Romániában most sem állt meg az élelmiszerárak emelkedése — mivel 2022-ben 20%-os inflációs szint feletti emelkedések voltak, a gazdák továbbra is nyereséggel szeretnék zárni az évet, ezért további, 10-15%-os áremelkedésre lehet számítani.

Ezekkel az emelkedésekkel egyébként egyre nehezebben birkózik meg a lakosság, hiszen rengetegen sokallják az olaj, cukor, liszt, gyümölcs, zöldség és a hús drágulását is – ráadásul ezen drágulások még nem is értek véget.
Az árak az ünnepek közeledtével sem lesznek kedvezőbbek, ugyanis a hústermelők szerint a téli ünnepekre akár 100%-kal is drágulhat egy kiló sertéshús. Jelenleg a szupermarketekben  átlagban 19 és 29 lej között mozog egy kilogramm sertéstarja, -karaj vagy -borda, de az ünnepekre akár 60 lejbe is kerülhet.

Ionel Arion, a ProAgro Egyesület elnöke szerint hatalmas probléma az, hogy az országnak nincs állategészségügyi igazgatósági, kormány vagy CSAT szintű stratégiája a sertéspestis tekintetében, ami azt fogja eredményezni, hogy Romániában – annak ellenére hogy sok a sertéstenyésztő –  1-2 év múlva teljesen eltűnhet ez az iparág. Daniel Buda, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke úgy gondolja, hogy ha úgy kényszerítik beruházásokra a gazdálkodókat, hogy azok nem kapják meg a megfelelő és elvárt támogatási formát,  nyilván nem azt választják majd, hogy saját forrásból fektessenek be – hiszen az nincs is nekik –, hanem inkább bezárják farmjukat és súlyos élelmiszerhiányt okozva ezáltal. A földművelésügyi miniszter a hónap elején jelentette be, hogy minden aszály sújtotta hektár után 1500 lejt ad, de az előző mezőgazdasági évre, az idén okozott károk fedezésére azonban még nem tárgyaltak intézkedésről.

Szabó Beatrix