Tegnap a Szatmár-Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében dr. Filipp György tartott előadást a magyar kultúráról, annak megtartó erejéről, a magyarság megmaradási feltételeiről.

A magyar embernek a három legnagyobb kincse az élete, az egészsége és a kultúrája — szögezte le előadásában Filipp doktor. Mint mondta, különleges kultúra a miénk. Azért különös, mert a krisztusi szeretet alapján alakult ki. A magyar kultúra az ősi szkíta, avar, hun, magyar népek kultúrájaként fejlődött, ezért eurázsiai, magszerű, mellérendelt, dinamikus, pulzáló jellegű. Különleges, mert a világon egyedül miénk az első szent király, a világon egyedül ő apostoli király. A szűz Mária tiszteletén belül egyedül mi minősítjük Boldogasszony Anyánknak Jézus anyját. Valamint a világon sokféle korona van, de szent koronája csak a magyaroknak van. Ismerjük a bibliából Káin és Ábel történetét, vagy a római mitológiából a Romulus és Remusét. Ennek a szemléletnek a lényege: „szemet szemért, fogat fogért”. Ezzel szemben a mi mítoszunk a Hunor és Magor egymást erősítő története. Miért megtartó erejű a magyar kultúra? — tette fel a kérdést az előadó. Kodály Zoltánt idézte: „a magyarság nem faj, hanem kultúra”. Az évezredek során a magyarság rendkívül erős etnikai keveredésnek volt kitéve. Újabb kérdések következtek. Hogyan történhetett meg az, hogy mi mégis megmaradtunk? Hogyan történhetett meg az, hogy egy nemzetközi zsűri az 1990-es évek elején Amerikában a magyar népi kultúrát a második helyre tette a világon. Eddig 200 ezer magyar népdal lett hivatalosan bejegyezve. A világ népeinek átlagos szókincse 200 ezer, a miénk 600 ezer. Egy nemzetközi nyelvész szakbizottság, a nyelvi kifejezhetőség, a szavak árnyalhatóságának a sokféleségét, gazdagságát figyelembe véve, 2004-ben a magyar nyelvet a második helyre sorolta a világ összes nyelvei között. A továbbiakban az előadó arra a kérdésre kereste a választ: ki a magyar? Sokféle megfogalmazással találkoztunk. Csoóri Sándor szerint „magyar az, akinek mindennapi gondot okoz a magyarsága. Még végletesebben fogalmazva: magyar az, aki az érdekei ellenére is magyar akar maradni”. Ha tudásod a szívedből fakad, bölcs vagy — tartja a mondás. De ha csak könyvekből gyűjtötted, legfeljebb műveltnek tarthatod magad. Vagyis mi a kultúra? Veress Péter szerint „a kultúra az ember viszonya önmagához, embertársaihoz és a természethez. Ide kell hozni a világot, mindent, ami szép, ami jó és amit érdemes”. És mi az egészség? „Az egészség: harmóniában lenni önmagammal, másokkal és a természettel. Másképpen fogalmazva, az egészség a test, a lélek és az értelem harmóniája.” Ez az egészség kultúrája. A XXI. század vagy a megújult, hagyományokra is építő spiritualitás százada lesz, vagy ott találja magát a szakadékban, akkor pedig sok és keserves idő telik el, amíg Isten mentő kötele a mélységbe újra leér. Az eszmélésre még nincs késő — figyelmeztetett Filipp doktor. Ránk, magyarokra, a misztikus szent korona letéteményeseire nagy feladatot bíztak: példa nemzetté válni, nem más nemzetek megbénítására, hanem éppen serkentésére (és ezáltal saját megmaradásunkra). A magyar kultúrában fontos szerepe van a családnak. Kopp Mária és Skrabski Árpád kutatásai alapján megállapították, hogy a „magyarság eredendően, genetikailag nem depressziós nép, csupán a körülményei teszik azzá. A fiatalokban ma is él a több gyermek utáni vágy”. Amikor a körülmények jóra fordulnak, a magyarság mindig magára talált.

Elek György