A szatmári közigazgatás Háry Jánosa lesz lassan Dorel Coica polgármester, annyira túlzásba viszi a féligazságokon alapuló, lódítással felérő nyilatkozat-tételeket. Az ilyesmi egy nagyabonyi obsitoshoz és egy felelőtlen politikushoz talán illik, de egy olyan város felelős polgármesteréhez, mint amilyen Szatmárnémeti, már nem. A BBTE és a polgármesteri hivatal költözése körüli kijelentések során bújt ki a szög a zsákból: Coica mindenből csak annyit mond el, amennyit érdekei megkívánnak, még akkor is, ha az az általa tálalt formában már nem egészen igaz. Merthogy ő bizony levelet kapott a Babeş-Bolyai rektorától, amelyikben a rektor beleegyezik, hogy az egyetem az ötös iskola épületébe költözzön. A levélben azonban az is benne volt, hogy abban az esetben kerülhet erre sor, ha az új ingatlan rendbehozatalára kilencszázezer lejt költ a város, illetve ha ezt az összeget az idei költségvetésben kimondottan erre a célra el is különíti.
Ilyenszerű ferdítés van abban is, miszerint a megyei tanács nyomására kerekedik vándorútra a városháza. A teljes igazság az, hogy két irodára lett volna szüksége a megyének abban az esetben, ha január elsejétől megtörténik a központi irányítástól való függetlenedése egyes intézményeknek, és ezek megyei irányítás alá kerülnek. Ráadásul az erről szóló egyezség még az előző városvezetés ideje alatt történt, és érdekes módon akkor senkinek nem jutott eszébe emiatt venni a cókmókot és az egész intézmény elköltöztetésén gondolkodni.
Szóval két politikus (Coica és Ştef) kakaskodása miatt kell egy egyetem torkán lenyomkodni a költözködés szándékát, politikai perpatvar miatt kell új épületbe vinni a város legfőbb közigazgatási intézményét, mellesleg ki tudja, milyen költségek, és ki tudja, milyen — a város és lakóinak mindennapi életvitelét érintő — fennakadások árán.
Ezt figyelembe véve, gyorsan vissza is vonnám a Háry János-hasonlatomat. Miért? Azért mert a Garay-féle katona nagyotmondása ellenére népi hős volt, Dorel Coica polgármester viszont ilyen hozzáállással sohasem lesz az!
Princz Csaba