Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet — ennek értelmében magánnyugdíj-megtakarításuk csak 30 százalékát vehetik fel egy összegben a nyugdíjba vonuló munkavállalók, a többit nyolc év alatt kapják meg havi részletekben, legyen szó a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokról (második pillér), vagy a teljesen önkéntes magánnyugdíj-megtakarításokról. (harmadik pillér). 
Ugyanakkor a megtakarítás 30 százalékának egy tételben való felvételekor a 3000 lejt meghaladó részből levonnak 10% egészségbiztosítási járulékot, az így megmaradó összeget pedig tőkenyereségadóval terhelik — ez azt jelenti, hogy a teljes megtakarítás 12-13 százalékát kapja meg az állam.

Kivételt képeznek az onkológiai betegek, de más súlyos betegek nem

A 30%–os korlátozás nem vonatkozik az onkológiai betegekre, akik kérésre egy összegben felvehetik a megtakarításukat, valamint egy tételben felvehetik a teljes összeget azok is, akiknek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét.

Mind a szenátusi, mind a képviselőházi szakbizottságokban több javaslat is volt azzal kapcsolatban, hogy a teljes összeg felvételének lehetőségét kiterjesszék más súlyos betegségben szenvedőkre is, ne csak az onkológiai páciensekre, hanem azokra is, akik egészségügyi programokban szerepelnek — de minden javaslatot elutasítottak.

Életjáradékként is lehet majd igényelni

A tervezet szerint a megtakarítások kifizetésére létrejönnek a magánnyugdíj-kifizető alapok, amelyeket az úgynevezett magánnyugdíj-szolgáltatók kezelnek. Magánnyugdíj-szolgáltatók lehetnek a meglévő magánnyugdíjpénztár-kezelők, életbiztosítást nyújtó biztosítótársaságok, befektetési alapkezelők vagy a törvény szerint kifejezetten erre a célra létrehozott új társaságok.
A jogszabályjavaslat szerint a magánnyugdíj-kifizető alapoknak két formája lehet: az egyéni számlák alapján működő, ütemezett kifizetést lebonyolító pénztárak, amelyek korlátozott ideig utalnak nyugdíjat, valamint az életjáradékot kifizető pénztárak. Az életjáradék élethosszig tartó kifizetést jelent, függetlenül a nyugdíjas élettartamától. A Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (APAPR) elnöke, Radu Crăciun korábban egy sajtótájékoztatón elmagyarázta: az életjáradék esetében a hosszú élettartam kockázatát a kifizető viseli. 'Ha a nyugdíjas nagyon sokáig él, több pénzt vehet fel, mint amennyit befizetett, mivel az élethosszig tartó nyugdíj garantált' - magyarázta. Hozzátette: a nyugdíjas is kockáztat, mert ha kevesebbet él, akkor előfordulhat, hogy a megtakarításánál kisebb összeget kap vissza, és a kifizetetlen rész ebben az esetben nem öröklődik.

A magánnyugdíj a polgár pénze – döntsön róla a polgár, ne az állam!

A magánnyugdíj a polgár megtakarítása, ezért kizárólag neki kellene eldöntenie, miként rendelkezik a befizetett összeggel. Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével, amikor jogosulttá válik annak felvételére. — fogalmaz közleményében az RMDSZ, amely elégedetlenségének azzal adott nyomatékot, hogy nem vettek részt a parlamenti szavazáson.

„A javaslatunk az volt, hogy a befizetők a nyugdíjkorhatár elérésekor szabadon dönthessenek arról, hogy egy összegben veszik fel a teljes megtakarításukat vagy havi részletekben. Ezt azonban a szakbizottság elutasította. Ugyanígy azt a módosításunkat is visszautasították, amely szerint az onkológiai betegek mellett kivételt kellene képezzenek azok is, akik az országos egészségügyi programban részesülnek, illetve hogy a teljes összeg felhasználható legyen, ha egy beteg családtag gyógykezeléséhez lenne rá szükség.” – részletezte Csép Éva Andrea, az RMDSZ képviselőházi parlamenti képviselője, munkaügyi szakember.

A romániai nyugdíjasoknak rövidebb az átlagélettartama

A szakpolitikus nem hallgatta el azt sem: „Románia az uniós átlaghoz képest itt is sereghajtó: a nyugdíjazás után várható átlagélettartam tekintetében utolsó előtti helyen szerepel. A romániai nyugdíjasok tehát európai társaikhoz képest sokkal kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveket. A megtakarítási kultúra és a pénzügyi nevelés hiánya miatt a lakosság többsége nem rendelkezik hosszú távú megtakarítási stratégiával. A magánnyugdíj-megtakarítás lényegében egy időskori megtakarítás, ezért kiemelten fontos lenne, hogy a jogszabály a megtakarítók védelme mellett nagyobb rugalmasságot és választási szabadságot is biztosítson számukra.” – tette hozzá a képviselő.

A szerdán, október 15– én elfogadott törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után egy évvel lép érvénybe — addig a jelenlegi jogszabályok maradvan érvényben, vagyis aki nyugdíjba vonul vagy egy összegben veszi fel megtakarításait, vagy a nyugdíjalap legfeljebb öt év alatt, havi részletekben fizeti ki a megtakarítást.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!