Tegnap mutatták be Szatmárnémetiben A szatmárnémeti római katolikus bölcsészeti líceum és a püspöki szeminárium hallgatói, 1804–1852 című kiadványt. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel.

Szögi László A szatmárnémeti római katolikus bölcsészeti líceum és a püspöki szeminárium hallgatói, 1804–1852 című könyve a Szatmári Római Katolikus Püspökség és az Identitás Alapítvány támogatásával jelent meg. A kötet bemutatója csütörtökön volt a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum könyvtárában, a Szent István Kör szervezésében.

Szögi László elmondta, hogy a budapesti ELTE-n (Eötvös Loránd Tudományegyetem) létrehoztak egy kutatócsoportot, amelynek az egyik fő célja a történelmi Magyarország egész területén a felsőoktatási intézmények hallgatói adatbázisának elkészítése. Ez azért fontos, mert egész Magyarország lemaradt e tekintetben az európai színvonaltól, magyarán semmi nem volt eddig kiadva. A történelmi Magyarországon körülbelül nyolcvanhét olyan felsőoktatási intézmény van, ahol valamilyen, a gimnáziumnál magasabb szintű oktatás zajlott, ezek közé tartozik a szatmárnémeti egykori bölcsészeti líceum, ami azt jelenti, hogy a püspökség fenntartott egy olyan intézményt, ami a gimnáziuminál magasabb szintű képzést adott, tehát a kétéves bölcsészkart itt is el lehetett végezni, illetve emellett működött a püspöki szeminárium.

A bölcsészeti líceum 1804-től 1850-ig működött, az 1950-es felsőoktatási reform beolvasztotta ezeket a bölcsészeti líceumokat a középiskolákba, magyarán az addig hatosztályos középiskolákat megfejelte két évvel, onnantól lett V–VIII. osztályos gimnázium. Ennek az anyagát kutatták, amit végül három helyen találtak meg: az egyik a szegedi egyetem könyvtárának a kézirattárában van — nem lehet tudni, hogy került oda, de biztos, hogy Szatmárnémetiből —, ez az 1820-as évekig tartó anyagokból áll; a másik rész a kolozsvári Állami Levéltárban van, ez az egykori nagyváradi tankerület iratanyaga, s tartalmazza az 1820–30–40-es évek dokumentumait — ebből nagyjából lehetett rekonstruálni a líceum hallgatóságának adatait, mivel átfedés van a szeminárium és a líceum között, ezért a papi szeminárium hallgatóit is beépítették ebbe az adatbázisba; a harmadik rész pedig a szatmári püspöki levéltárból került elő, amiben már a felszentelt papok életrajzi adatai vannak. Így összességében össze lehetett gyűjteni kétezer-nyolcszáz nevet, ami nem sok ahhoz képest, hogy van egy kétszázharmincezres adatbázis az egész történelmi Magyarországról, azonban minden városban jelentős értéknek számít ez helytörténeti, családtörténeti, művelődéstörténeti stb. szempontból, magyarázta a kutató.

A kutatás célja az volt, hogy ezt a névsort vagy adattárat, a kifejezetten a felsőoktatásban részt vevő magyar értelmiséget gyűjtsék össze az egész történelmi Magyarországról. Városonként készül egy-egy kötet, így Szatmárnémetiről is, a végső terv pedig az, hogy egy nagy internetes adatbázis készüljön.

Elek György