Október 10-én nyílt meg és tíz napig látogatható az a középkori Szatmárnémetit bemutató dokumentum-kiállítás, amit a Szatmár Megyei Múzeum és a Levéltár közösen rendezett.

Nem mindennap hozzáférhető dokumentumokat láthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeum kiállítótermében megtekintik azt a kiállítást, amit a múzeum és a levéltár közösen rendezett. Ezeket a dokumentumokat a Szatmár Megyei Múzeumban és a Levéltárban őrzik, és értékes anyagoknak számítanak, hiszen nagyon sokat megtudhatunk belőlük Szatmárnémetiről. Ott vannak köztük III. Béla magyar király névtelen jegyzője, Anonymus Gesta Hungarorum című művének a másolata. Egy másik dokumentum, ami 1191-ből származik, azt igazolja, hogy Szatmár és Németi abban az időben még különálló település volt. Vannak térképek, amelyek a régi kórház és a Szamos jobb partján lévő templomok helyét tüntetik fel. A kiállítás anyagai között megtalálható II. Endre egyik latin nyelvű rendelete, Anjou Róbert azon rendelete, melyben Szatmárnémetit szabad városnak nyilvánítja, vannak dokumentumok Mátyás király és a Báthoryak idejéből. Szatmárnémeti hosszú századokon át szabad királyi város volt, jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális szerepet töltött be, amit mind dokumentumok igazolnak.

Csak románul

A csütörtökön megnyílt kiállítást Lucian Cucuiet, a Levéltár igazgatója és Viorel Ciubotă muzeológus rendezte, ők válogatták össze a kiállítás anyagát is, ami kiválóan tükrözi, hogy a középkori Szatmár és Németi többnyire magyarok lakta vidék volt. A kiállításmegnyitón viszont senki sem mondott magyarul beszédet, bár vannak olyan történészek a városban, akik hitelesen tudták volna ismertetni a kort. A kiállított dokumentumok alatt csak román szöveg van, rossz fordításban. A kiállításmegnyitó negyedórával később kezdődött meg, mivel csak akkor érkeztek meg a Mihai Eminescu Főgimnázium odavezérelt tanulói, akik végighallgatták a megnyitón elhangzott beszédeket, majd anélkül, hogy megnézték volna a kiállítás anyagát, távoztak.

Elek György