Ma tartják a Dohányzás elleni világnapot, melynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a dohányzás veszélyeire. Márciustól szigorúbb szabályok vonatkoznak a dohányosokra.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik nap mint nap. Tizenkilenc percenként meghal egy ember a dohányzás miatt és évente négymillióan vesztik életüket káros szenvedélyükből kifolyólag. Az áldozatok nagyjából 20 százaléka a nők közül kerül ki, és 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka dohányzik.

A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mert a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált.

Tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak viszont azok, akiknek akár 40–50 éves korukban sikerül leszokniuk a káros szenvedélyről. Amennyiben sikerülne betartatni a március közepén életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma — állítják a szakemberek, akik szerint három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.

A cigaretta letételét követő egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, kilenc hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken.

Bumbuluţ Krisztina