Szatmárnémeti

Díjazták a szatmári kultúra képviselőit

2020.01.12 - 16:48

Pénteken a Poesis Multikulturális Központban a Szatmári Újságírók, Művészek és Írók Szövetsége A Szatmári Szabad Sajtó Harminc Éve című rendezvénysorozata részeként díjazott olyan személyeket, akik részt vesznek a megye kulturális életének a fejlesztésében.

1990. január 10-én jelent meg a Solstiţiu első száma, a szervezők erre a napra időzítették a rendezvényt. Dumitru Păcuraru elmondta, hogy lehetett volna január 15-re, a román kultúra napjára (Mihai Eminescu születésnapjára) is szervezni az eseményt, de mivel sokkal erősebb az emberekben az Eminescu-kultusz, mint a nemzeti érzés, ennek a napnak a jelentőségét még tudatosítani kell az emberekben. A pénteki rendezvényen azt szerették volna megmutatni, hogy kik teremtik a kultúrát Szatmár megyében. Az eredeti tervek szerint tíz személynek akartak átadni kiválósági diplomát, a beérkezett javaslatok alapján viszont több mint száz személyt neveztek meg, s nem lehetett olyan kritériumokat meghatározni, melyek alapján ki lehetett volna válogatni közülük tizet.

Többször elhangzott az eseményen, hogy a zsűri elnöke Alexandru Zotta volt, arról viszont nem esett szó, hogy kik voltak a zsűri tagjai. Meghívottként volt jelen az eseményen Ion Mureşan költő, a Nagyváradon megjelenő Familia lap igazgatója, Ioan Moldovan Botoşani-ban élő költő és Gheorghe Parja máramarosi újságíró. A díjakat több kategóriában adták át: irodalom, művészet, történelem, kulturális egyesületek, hagyományőrző együttesek, tanárok, színészek és humoristák, valamint újságírók. A magyarok között az írók kategóriájában díjazták Veres Istvánt, Kereskényi Sándort és Muzsnay Árpádot; a képzőművészek közül Nyiri Zoltánt és Muhi Sándort; a történészek között Szőcs Pétert és Gindele Róbertet; a kulturális egyesületek közül az Identitas Alapítványt és a Szent István Kört; az újságírók kategóriájában Elek Györgyöt (a Szamos folyóirat szerkesztéséért), Matusinka Beátát (a Matusinka életmódmagazin és közösségi inspirációs műhely létrehozásáért) és Laczkó Évát (az ITV magyar adásának a szerkesztéséért). Post mortem kapott elismerést Bartos Erzsébet, a City Rádió volt szerkesztője.

Păcuraru kiemelte, hogy a kultúrát intézményesíteni kell, hiszen nagy szerepet tölt be az identitásfejlesztésben, a nevelésben és a személyiségfejlesztésben. Kezd bebizonyosodni, hogy nem vált valóra az a jóslat, mely szerint az internetes oldalak kiszorítják a piacról a nyomtatott sajtót. Egyre több olyan kiadvány kezd újra nyomtatott formában megjelenni, amelyek egy idő után csak internetes formában jelentek meg.

Kereskényi Sándor jó kezdeményezésnek nevezte a rendezvényt. Elmondta, hogy a szatmári kultúra az 1950–60-as évektől nem fejlődött olyan ütemben, mint amilyenben a társadalom fejlődött. Nagyon sokan vannak közöttünk, akik nem hoztak létre olyan művelődési termékeket, amik talán maradandók lehetnek az utókor számára. Szükség van egy olyan műhelyre, ahol meg lehetne beszélni dolgokat, célokat és terveket. Kereskényi reméli, hogy ez az utópisztikusnak tűnő kezdeményezés megvalósul.

Muzsnay Árpád is jó kezdeményezésnek nevezte a rendezvényt, amit folytatni kell. Nem a kapott diploma a lényeg, hanem az a szellemi munka, ami mögötte van. Muzsnay sajnálatosnak nevezte azt, hogy az Északi Színház és a Dinu Lipatti Filharmónia kimaradt a díjazottak közül, pedig ez a két intézmény vitathatatlanul színvonalas kulturális tevékenységet fejt ki.

A diplomák átadását követően a résztvevők a kultúra időszerű problémáiról beszélgettek.