Szatmárnémeti

Diáktanácsosok szavaztak szatmári ügyekről

2015.05.12 - 10:53

Harmadik Szamos-hídról, felújított régi városközpontról szavaztak a „tanácsosok”.

Alaposan rácáfoltak az őket általában érő sztereotip vádakra — nem érdekli őket, mi történik a városban és a várossal, nem érdekli őket sem a politika, sem a közigazgatás — a fiatalok, akik egy rendkívüli „tanácsülés” keretében csupa olyan kérdést vetettek fel és olyan határozatokat hoztak, amelyek igazolják: igenis érdekli őket és igenis, szeretnének beleszólni, véleményüket elmondani. A Friedrich Ebert Alapítvány, a Német Demokrata Fórum szatmárnémeti szervezete és a városi tanács együttműködésében megszervezett „Stratégiai játék – helyi politika” szeminárium keretében 20 fiatal — 15–18 év közötti diák — ismerkedett meg a helyi politika és törvényhozás csínjával-bínjával. Pénteken egész napos képzés során tekintettek be a helyi döntéshozatali mechanizmusok világába, szombaton délelőtt – egy-egy valódi tanácsos segítségével – kidolgozták saját határozatterveiket, majd délután egy rendhagyó tanácsülés keretében meg is vitatták és el is fogadták azokat – s közben számtalan, nem mindig kellemes kérdéssel halmozva el Dorel Coica polgármestert és Marcela Papici alpolgármesternőt. A négy „pártba” (fehér, kék, lila, rózsaszín) tömörült fiatalok határozattervezeteikben Szatmárnémeti nagyon is mindennapi, reális problémáira kerestek — és találtak — megoldásokat. Elsőként két forgalmi sávos Szamos-híd megépítéséről döntöttek, amelyen külön sávot kapnának a kerékpárosok, illetve a mentők, rohammentők és tűzoltóautók, hogy minél rövidebb időn belül és a balesetveszélyes helyzetek elkerülésével érhessenek a helyszínekre. Alapos megvitatás után megszavazták az utcák (a város valamennyi utcájának) aszfaltozását, a régi városközpont történelmi épületeinek felújítását, valamint a gépjárművek kitiltását a régi központból, egyfajta óvárosi sétatérré alakítva át azt. Közben pedig arról faggatták a legnagyobb komolysággal Szatmárnémeti városvezetőjét: miért nem teszik rendbe az Ostrovului sétányon lévő lakásokat, miért nem bővítik a hajléktalanszállót vagy a G. M. Zamfirescu Művelődési Ház költségvetésében mekkora összeg van előirányozva kimondottan a tiniket-fiatalokat érdeklő rendezvényekre? Míg ezekre a „könnyű” kérdésekre Coica derűs mosollyal adott választ, azt már nemigen tudta logikusan megmagyarázni: miért nincs összehangolva az utcák aszfaltozása a különböző szolgáltatók (víz, áram, gáz) csőcsere- és hálózatbővítési munkálataival.

 

Szabó Kinga Mária