A kerekasztal-beszélgetésen a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból jelen volt Bagosi Ilona és Pataki Enikő, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumból Heinrich Andrea, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumból Lovász Erzsébet, valamint Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő.
A Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákságát Polacsek Eszter, Cserés Nicole és Hejer Hanni, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumot Boros Noémi, Pesek Adrien és Márk Nagy Borbála, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot pedig Lép Tamara, Loga Szilárd és Zilahi Kató Nóra képviselte.
A hagyományőrző forrásközpont részéről jelen volt Robert Laszlo menedzser, a beszélgetést Elek György, a Szamos főszerkesztője moderálta.
Robert Laszlo bemutatta az általa vezetett intézményt és annak feladatköreit, és felajánlotta a fiataloknak az együttműködés lehetőségét.
Az alábbiakban a beszélgetésen elhangzottakból közlünk részleteket.
Pesek Adrien, a Hám János végzős diákja szerint nem csak a magyar kultúra, hanem általában a kultúra minden területe háttérbe van szorítva, ami egy nagyon rossz dolog, mert egy nagyon gazdag kultúrát sikerült felhalmozni, éppen ezért nagyon fontos lenne ezt megtartani, csakúgy, mint megőrizni a nemzeti identitást. Adrien elmondta, hogy ő maga arra törekszik, hogy a saját értékeit úgy adja át másoknak, hogy ne erőltesse rá azokat senkire, hanem megszerettesse velük. Szerinte sokat lehet tenni azért, hogy felhívjuk a diákok és általában az emberek figyelmét arra, hogy a kultúra igenis nagyon fontos. Ebben sokat segít a reklámozás, aminek a leghatékonyabb formája a közösségi oldalakon való részvétel. Meg kell győzni az embereket arról, hogy ezek fontos dolgok, és nem ciki az, ha valaki szeret olvasni, részt vesz rendezvényeken, verset vagy bármilyen írást közöl a Szamosban stb. — fogalmazott a római katolikus felekezeti iskola diákja.
Boros Noémi elmondta, hogy azt tapasztalja, hogy a kultúrának egyes műfajai — példaként a hagyományőrzést említette — kezdenek kihalni. Mindent meg kell tenni azért, hogy a népszokások ne vesszenek el, rá kell nevelni a diákokat arra, hogy ezek fontos értékek. Sokkal több azzal egy ember, ha néptáncol, népdalokat énekel, verset ír, vagy bármi olyat tesz, amivel értékeket őriz. Az embernek tartoznia kell valahova, ismernie kell a gyökereit, és tudnia kell, hova tart — hangoztatta a Hám János líceum tanulója.
Pataki Enikő magyartanár, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatónője elmondta: úgy látja, hogy átalakulóban van a fiatalok ízlése, ami a kultúrát illeti. Nem eltűnőben van a kultúra iránti érdeklődés, hanem egy olyan réteg felé nyitnak, amit az idősebbek kevésbé ismernek, vagy szokatlan számukra. A diákok közül sokan olvasnak kortárs irodalmat. A hagyományőrzés nyilván nagyon fontos, a felnőtteknek — szülőknek és pedagógusoknak — az a feladatuk, hogy rávezessék a fiatalokat a népszokások megismerésére és megszeretésére. A pedagógus úgy gondolja, hogy ez nem sikertelen próbálkozás. Persze nem minden diákot érdekel ez, de minden osztályban vannak néhányan, akik érdeklődnek és kiteljesednek, erre bizonyíték a Szamos diákíróinak a példája. Megfelelő teret kell adni a diákoknak, hogy ki tudjanak bontakozni, hogy megtalálják a maguk szeletét ebben a világban. Lehet, hogy az online térben ismerkednek valami mással, és innen jutnak el az írott formákig, ez viszont nem baj — mutatott rá Pataki Enikő.
Bagosi Ilona, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára úgy érzi, hogy a régi korok hangulata veszélyben van. A fiatalokra a Facebook világában veszélyt jelent a globalizáció. Ez szerencsére nem jellemző mindenkire, hiszen azok, akik most itt vannak — és még sokan mások — nem engednek a kihívásoknak. Régebben is voltak olyan törekvések, amik a kultúra ellen szóltak, de azokat is sikerült legyőzni. Mindig vannak, akik jó úton indulnak, közülük sokan fejlődnek, egy részük pedig lemorzsolódik. Akikben nem alakul ki egy erős identitástudat, azokat beszippantja a globalizáció, véli Bagosi Ilona, hozzátéve, hogy jó érzés látni olyanokat, akik a megmaradás útján járnak.
Fehér Imola, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium német szakos tanára és a Szamos folyóiratban publikáló diákok vezető tanára szerint alkotni csak úgy lehet, ha van egy alaptudás, ezt a tudást pedig úgy lehet megszerezni, ha olvasunk és részt veszünk olyan eseményeken, amelyeken új ismereteket lehet szerezni. Nem lehet elkezdeni az alkotást úgy, hogy valaki eldönti, hogy verset ír vagy fest, de nincsenek meg az alapismeretei. Ma már mindent azonnal akarnak az emberek, nincs meg a kellő türelem, amire szükség lenne az eredményességhez. A Szamos folyóiratban publikáló diákok vezető tanára, aki maga is hónapról hónapra közöl a lapban, úgy véli, minimalizálni kell az online jelenlétet, és több élő kapcsolatot kell tartani.
Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő szerint nagyon sok esetben egy kultúrán kívüli térben élnek az emberek. Elsősorban a család az a közösség, ahol a magyar identitással találkozhatnak a fiatalok. A családban lehet találkozni a népzenével, ott lehet először hallani a nagy irodalmi, történelmi és más neves személyiségekről. Az ismeretszerzést tovább folytatják majd az iskolában és más közösségekben. A világ állandóan változásokon megy át, nyitottak a határok, sok fiatal új hazát keres, sokan vegyes családban nevelkednek, két kultúrában, és nem is érzékelik, hogy a kultúrák közötti átjárásban ők milyen szerepet játszanak. Ez a fajta nyitottság, hogy befogadunk más kultúrákból elemeket, lemondunk a saját hagyományaink egy részéről, befolyásolja az identitás kialakulását. Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a fiatalok nagyobb része számára idegennek tűnik a népdaltanulás, magatartásukban átértékelődik a kultúra elemeihez tanúsított hozzáállás, más elemeket hoznak be a mindennapi életükbe a kultúra megértéséhez. Ennek tanúi vagyunk, ezt el kell fogadni. A nemzedékek közötti különbség mindig is érzékelhető volt, a fiatalok nem egyformán viszonyulnak a múlt értékeihez és a kortárs értékekhez, ez így van napjainkban is. Az is tény, hogy ha valami megszűnik, születik helyette valami új, ez a dolgok rendje. A kultúrának is mindig meg kell újulnia, nem lehet mindig a múltban élni, változnak a viszonyok, de a változások közepette is meg kell teremteni a kor kulturális értékeit. Nagyon fontos, hogy megismerjük a velünk együtt élő népek kultúráját, de semmiképpen nem kell lemondani a sajátunkról — hívta fel a jelenlévők figyelmét Gál Gyöngyi.
Robert Laszlo elmondta, hogy az együttműködéshez, az egymásra figyeléshez jó kiindulópont az, hogy ennyi diák és tanár találkozott és beszélgetett a kultúráról. Jó hallani azt, hogy a jövőben is szeretnének találkozni, mert azt tapasztalták, hogy a személyes kapcsolat más, mint a virtuális térbe zárt találkozások.     
Pataki Enikő elmondta, hogy fontos a személyes kapcsolattartás, és nagy lehetőségnek tartja azt, hogy a diákok közölhetnek a Szamos folyóiratban. Nagyon fontos, hogy legyen egy lehetőség az elindulásra, más kérdés, hogy a kezdők közül hányan lesznek azok, akik tovább folytatják az írást vagy bármilyen tevékenységet, hogy a hobbiból művészet legyen.
Robert Laszlo megígérte, hogy a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont szeptemberig egy kötetben válogatást jelentet meg a Szamos diákíróinak munkáiból, a diákok és a pedagógusok pedig megegyeztek abban, hogy havonta összegyűlnek az intézmény székházában Szamos irodalmi körre. A tervek között szerepel versfesztiválok szervezése, amelyeken a diákok saját írásaikat olvashatják fel.
A kerekasztal-megbeszélés részvevőit egy népdalcsokorral örvendeztette meg Polacsek Eszter, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulója. A részt vevő diákok és tanárok könyvcsomaggal térhettek haza a Smile with books, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a Szamos folyóirat jóvoltából.