Egy dél-koreai csoport a Crossway Egyesületen keresztül működtet a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésével foglalkozó szociális házat.

Hadadiak és egy dél-koreai presbiteriánus gyülekezet hozták létre a hadadi Crossway Egyesületet, melynek az a célja, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket támogasson — tájékoztatott Balog Ferenc, Hadad község polgármestere. Az egyesület működését a dél-koreaiak finanszírozzák. Eddig már támogatták egy roma származású tanítónő képzését, aki most a szociális házban délutáni foglalkozáson segít a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében, a házi feladatok megírásában és a leckék megtanulásában. A szociális házat a polgármesteri hivatal pályázati úton nyert finanszírozással építtette fel, a dél-koreaiak pedig tíz éve foglalkoznak annak fenntartásával. A délutáni foglalkozásokon huszonnégy I–IV. osztályos gyerek vesz részt, ők naponta kapnak ebédet. A dél-koreaiak segítettek abban is, hogy a vízhálózatot hosszabbítsák meg a cigánytelepre, a hadadnádasdi cigánytelepen is fúrattak egy kutat. Hamarosan tizenhat dél-koreai érkezik Hadadra, hogy felmérje a jelenlegi helyzetet, és mérlegelje, mi az, amire a hadadiaknak a közeljövőben szükségük lesz — tette hozzá a polgármester.

A romák nevelésének az a legnagyobb akadálya, hogy nincs támogatás a szülők részéről. Rossz a szülői példa, nem segítik a gyerekeket, hanem visszahúzzák őket. Ezek a gyerekek hiába kapnak meg mindent a szociális házban, ha ugyanabba a közösségbe kell hazamenjenek, amelyikből menekíteni kellene őket. A cigány gyerekek felzárkóztatása nem egyszerű dolog, hiszen a magyar gyerekek szülei otthon akár több órán át is foglalkoznak a gyerekekkel, a cigány családokban viszont legtöbb esetben a rossz irányú nevelést lehet tapasztalni. A szociális házban gyakorlatilag a szülői feladatokat próbálják ellátni, de nincs rá kapacitás. Sajnos az oktatási rendszer nem figyel oda ezekre a dolgokra, azzal, hogy megkövetelik az azonos bánásmódot, a cigány gyerekek számára hátrányos helyzetet teremtenek. Ha a tanítónő csak egy cigány gyerekkel foglalkozna csupán, az sem lenne elegendő, hogy a gyerek lépést tartson a magyar gyerekekkel — magyarázza Balog Ferenc, hozzátéve: ezért van az, hogy nagyon sok cigány gyerek elvégzi a negyedik osztályt és nem tud írni-olvasni.

Elek György