„Partnerként tekint egymásra a szatmárnémeti és a debreceni repülőtér és nem konkurenciaként” – fogalmazott az egész napos munkalátogatást követően Pataki Csaba tanácselnök.

Herdon István, az Airport Debrecen vezérigazgatója meghívásának eleget téve Pataki Csaba tanácselnök, Nagy Szabolcs megyemenedzser és Turos Lóránd tanácselnöki kabinetigazgató munkalátogatást tartott Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú légikikötőjében, a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren, valamint a hozzá tartozó és 120 hektáron elterülő Logisztikai Központban és Ipari Parkban. „Úgy is mondhatnám: az egyirányú tapasztalatcsere jegyében telt a nap, nagyon jó és hasznos tippeket kaptunk, hiszen nagyon sok szempontból hasonló adottságokkal rendelkezik mind a szatmárnémeti, mind a debreceni reptér — amellyel mindenképp partnerként és nem konkurenciaként tekintünk egymásra. Ráadásul az Ipari Park fejlesztésénél olyan, XXI. századi építési technológiát alkalmaztak — bármilyen célra felhasználható, moduláris épületek formájában, amelyeket Szatmáron is el tudok képzelni” — magyarázta lapunk megkeresésére Pataki Csaba a látogatást követően.

A két reptér történelme és adottságai valóban hasonlóak — mindkettő az 1930-as években épült, ám a rendszerváltást követően a debreceniek „okosabbak voltak”, hiszen Debrecen városa felismerte a repülőtérben rejlő gazdasági lehetőségeket, és már 1994-ben megfogalmazta koncepció szintjén, hogy a repülőteret fejleszteni kell — amelyet 2001-ben el is kezdtek s 2002-ben már nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré vált, 2004-ben pedig nemzetközi légi határátkelőhelyet létesítettek és vámúttá nyilvánították. Ez év elején készült el a korábbi logisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan az összesen nyolcezer négyzetméter alapterületű, háromemeletes, új innovációs és inkubációs központ, amiben az irodák mellett a reptér új utasforgalmi terminálja is kialakításra került, s a reptér mellett mellett található a Debrecen-Nagykereki MÁV vasúti mellékvonal, amivel 250 méter vasúti pálya megépítésével 2014 legvégén közvetlen kötöttpályás kapcsolat is létesült, amelyen tavaly januárban indult meg a teherforgalom a GYSEV Cargo szervezésében. „Mind vasúti, mind közúti közlekedés szempontjából hasonló adottságai vannak a szatmárnémeti reptérnek is, természetes hát, hogy alaposan szemügyre vettük ezt is, illetve a beszélgetések során óhatatlanul szóba került a WizzAir is, amely a debreceni reptér megbízható partnere már hosszú évek óta. S hogy egy-egy légitársasággal milyen hosszadalmas tárgyalási procedúrákat kell folytatni, amíg egy járat beindul, azt nagyon jól példázza a Debrecen–München járat is: a Lufthansával 2009-ben kezdték meg a tárgyalásokat, s csak 2015-ben szállt le az első gép!” — mondja Pataki, hozzátéve ugyanakkor azt is: a megyei tanács jelenleg is tárgyalást folytat a TAROM-mal az eddigiek mellett további heti öt járatról, s mindent megtesz annak érdekében is, hogy mielőbb tető alá hozzanak egy Szatmárnémeti–Németország közötti, menetrend szerinti járatot is.

Szabó Kinga Mária