Negyvenegy református gyülekezet nőszövetségei adtak találkozót egymásnak június 23-án Lázáriban, közel négyszáz nőszövetségi tag gyűlt össze a lázári református templomba és a templomudvaron felállított sátor alatt.

Huszonkét szövetség érkezett gazdagon felszalagozott szövetségi zászlóval, az eseményen a tamásváraljai nőszövetség kapta meg a zászlaját és az esemény okán az első szalagot is.
Az ünnepi istentiszteletet Kovács Zsuzsanna pusztadaróci lelkipásztor tartotta, ő Lukács evangéliumát és Mária / Márta példáját ültette át a mába, arra intve hallgatóságát, ne vesszen el a részletekben, ne építsen saját magának mókuskereket, amelyiken aztán nem találja a kikapcsológombot. Folyamatosan magas hőfokon égni nem lehet, mert kiég a személyből az ember, figyelmeztetett, családra, lélekre és a hitre fordított idő sohasem sok!

Az egybegyűlteket ezután Nagy Erika sárközújlaki lelkipásztor, nőszövetségi elnök köszöntötte, aki a lázári református egyházközség tevékenységét, a lázári reformátusok feltételek nélküli összefogását méltatta. „Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem.”

Rácz Ervin Lajos a belső, Isten áldása által táplált szépséget méltatta Képíró Gyula lázári lelkipásztor a nőszövetségi tagokról szólva mondta azt, hogy ők azok, akik mindig körülölelik a szíveket, ők azok, akikre mindig lehet számítani a családokban, a templomban és a templom falain kívül is.

Az esemény műhelymunkáját Kalla Noémi tamásváraljai lelkipásztor tartotta, aki a gyászról beszélt és arról, hogy akkor keletkezik gyász amikor valaki közeli hozzátartozóját veszíti el, de megerőlteti a lelket ha az életciklus megváltozik, ha mérvadó változások következnek be valaki életében. Nem elnyomni kell a gyászt, hanem megélni, kiélni és meggyógyítani, annak tudatában, hogy mindenki másképp gyászol, ez az „élmény” egyedi.

Az esemény színvonalát a Lázári Keresztyén Generációk kórusa előadásai emelték, sok más református ének eléneklése után a sokadalom az Áldásoddal megyünk innen el énekkel búcsúzott a helyszíntől és búcsúztak egymástól „...maradj mindig velünk, ha útra kelünk.”

Princz Csaba