Barna elmondta, az igazságügyi miniszter több variánst bemutatott ugyan, de egyiket sem fogadták el, mert az RMDSZ valójában nem akarja a speciális ügyészség felszámolását, a PNL-nek pedig semleges a hozzáállása.

Barna kifejtette, a SIIJ felszámolásának egyszerű, kormány által elfogadott módját, amely alapján a SIIJ hatáskörei visszakerülnének az ügyészségekhez, DNA-hoz, DIICOT-hoz vagy a legfőbb ügyészséghez, az RMDSZ nem támogatja.

'Az RMDSZ-esek gyakorlatilag nem akarják a SIIJ felszámolását. Ők azt akarják, hogy számoljuk fel a jelenlegi SIIJ-t, és költöztessük el, ugyancsak bírákkal foglalkozó speciális részlegként, a legfőbb ügyészségre, vagyis cseréljük ki az ajtón lévő feliratot és a postacímet' - fogalmazott Barna.

Kifejtette, az USR PLUS-nak az a célja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság elvárásával összhangban osszák szét a SIIJ hatásköreit. 'Vagyis: ha korrupciós ügy - a DNA-hoz, ha szervezett bűnözés - a DIICOT-hoz, ha általános bűncselekmény - az ügyészséghez, ahogy ez mindenki esetében történik. A lényeg az, hogy többé ne foglalkozzon külön ügyészség a bírákkal, és nem az, hogy hova rejtsünk el egy bírákkal foglalkozó speciális ügyészséget' - tette hozzá.

Barna elmondása szerint az igazságügyi miniszter azt javasolta, hogy ha egy bűnvádi kivizsgálás alatt álló bíró úgy véli, hogy az ügyével foglalkozó ügyészek részrehajlóak lehetnek, akkor kérheti a nyomozás áthelyezését egy másik körzetbe. Az RMDSZ azonban ebbe se egyezett bele, mert az RMDSZ nem akarja, hogy a DNA-nak joga legyen bírák kivizsgálására - mondta.

'Azt akarják (az RMDSZ - szerk. megj.), hogy a DNA-nak ne legyen hatásköre ezen a területen, számomra nehezen megindokolható álláspontjuk szerint a bíráknak külön részleget kell fenntartani' - fogalmazott Dan Barna.

Az USR PLUS társelnöke szerint a PNL semleges álláspontra helyezkedett ebben a kérdésben, azt állítva, hogy a tervezet bármilyen változatát elfogadja.

AGERPRES