Ma három ország területén fekszenek Szamoshát települései, de Mátészalkától Szinérváralján át Mezőgecséig ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanaz a kulturális identitásuk és értékeik — nem meglepő hát, ha közösen akarnak lépni Szamoshát közös kulturális és történelmi örökségének megőrzése és népszerűsítése terén. E „közösködés” egyik eredménye az a határon átnyúló, 285 ezer eurós pályázat, amelynek köszönhetően Egriben és a ma már Beregszászhoz tartozó Mezőgecsén csűrszínház épül, ugyanakkor lehetővé teszi a Szamos folyó régiójának közös nyelvi örökségéhez kapcsolódó, 30 Szatmár megyei és öt kárpátaljai helyi közösség számára, hogy támogassák egy határon átnyúló hálózat létrehozását és fejlesztését.
„A jóvő jól hangzik — ez pályázatunk mottója, s nem véletlenül, hiszen az innovatív, ugyanakkor hagyományőrző csűrszínház (vagy Csűryszínház, utalva Csűry Bálint nyelvészre) építése mellett egyik fő célunk a fiatalok bátorítása a Szamos régió kulturális és nyelvi örökségének védelmére, ápolására és népszerűsítésére, konkrét célkitűzésünk pedig két, 24 fős közösségi színházi csoport létrehozása és fejlesztése Egriben és Mezőgecsén, valamint a közös nyelvi örökséghez kapcsolódó kulturális értékek megőrzése és népszerűsítése online platformon keresztül is, illetve az is szerepel terveink között, hogy négy, határon átnyúló kulturális eseményt is megszervezzünk” — fogalmazott a házigazda Szabó Elek egri polgármester a pályázati sajtótájékoztatón, amelyre nagyon is objektív okok miatt csak jóval a gyakorlati kivitelezés, építkezés elkezdése után kerülhetett sor, mivel „a pályázat lefolyásának keresztbe tett a járvány, a közigazgatási változások, és most ráadásul a politikai helyzet is zűrzavaros — igaz, akárhányszor is beszélünk a mezőgecseiekkel, ők soha nem mondják, hogy veszélyben lennének vagy félnének” — tette hozzá.

Maradandót is

„Érdekes a helyzetünk” — summázta Mester András, Mezőgecse elöljárója, nemcsak az aktuálpolitikára értve, hanem arra is, hogy a tavaly januárban átalakult ukrajnai közigazgatás eredményeként Mezőgecse önálló községként megszűnt létezni, és most már Beregszász városához tartozik. „Beregszász mint jogutód vette át Mezőgecse helyét a tükörpályázatban, ezért is csúszott kicsit a hivatalos start, miközben a gyakorlati kivitelezés már zajlik, hiszen az épületnek, a kárpátaljai szóhasználatban pajtaszínháznak augusztusra állnia kell” — magyarázta. Felidézte a kezdeteket is: anno Egri akkori polgármestere, Márton Zsuzsanna kereste meg őket, és nagy örömmel vállalták a „testvérkedést”, annál is inkább, mivel Mezőgecsének számtalan testvértelepülése volt, de Erdélyből vagy a Partiumból egy sem. Amikor pedig lehetőség adódott a közös pályázatra, belevágtak, bár nemigen bízott abban senki, hogy nyertes is lesz — de nyertes lett, s hogy ne csak a fesztiválokra „menjen el a pénz, hanem valami maradandó is legyen belőle, ezért úgy döntöttünk, Mezőgecsén pajtaszínházat, Egriben csűrszínházat építünk. Amúgy Kárpátalján Nagypalád az egyetlen szatmári település, mi és a környékünk beregiek vagyunk — de Csűry Bálint nyelvész ott is járt, ott is gyűjtött, így a többi mellett ezen a vonalon is kapcsolódik a projekthez a településünk. Két kiemelt hagyományőrző rendezvényünk van: az egyik a böllérverseny — ami túlzás nélkül messze földön híres, ugyanis a hagyományos ukrán konyhában nincsenek meg azok a toros ételek, mint a kárpátaljaiban, s rendezvényünkre Kijevből, de még messzebbről is jönnek a finomságokat kóstolni; a másik pedig a szilvalekvárfőző fesztivál, ami szintén sok érdeklődőt, látogatót vonz. Remélem, az egriek is eljönnek ezekre a rendezvényeinkre, s még inkább azt, hogy össze fogunk járni, hogy az emberek megismerjék egymást — hiszen ez a testvértelepülés lényege: hogy a családok megismerjék egymást, barátságba kerüljenek” — mondta.

Orgonafesztivál már a csűrszínházban

„Az épület alapja 2021 nyarától készül, reméljük, májusra tető alatt lesz — az első nagy rendezvény, mintegy avatóként az Orgona Néptáncfesztivál lehetne benne” — fogalmazott Szabó Elek, nem hallgatva el azt sem, hogy a 12x25 méteres, betonszerkezetű épület kivitelezésénél az építőanyagok drágulása eléggé nehéz helyzetbe hozta őket, amit úgy oldottak-oldanak meg, hogy a pályázat költségvetéséből bizonyos összegeket átcsoportosítottak: a rendezvényekre szánt összegeket az építkezésre fordítják, a kulturális rendezvényeket pedig helyi forrásból, a község költségvetéséből finanszírozzák.