Egriben évről évre megemlékeznek a falu nagy szülöttjéről, Csűry Bálintról. A 135 éve született és 80 éve meghalt Csűry Bálintot minden fiatal számára olyan szempontból szokás példaképpé állítani, hogy szorgalommal, kitartással és munkával az elzárt, kis közösségekből is ki lehet emelkedni, és egy olyan életpályát lehet befutni (az ő esetében 55 év alatt), ami maradandó hagyatékot eredményez az utókor számára. Csűry Bálint középiskoláit Szatmárnémetiben végezte, majd tanári oklevelet szerzett a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, később neves egyetemeken tanított és végzett kutatómunkát. Tudományos munkásságának fő területe a magyar nyelvjárások kutatása volt. Érdeklődése és iskolateremtő módszertani kezdeményezései kiterjedtek a dialektológiai gyűjtés és adatfeldolgozás számos területére, emellett hozzájárult a hazai néprajzi és nyelvjárási gyűjtések összehangolásához is. Fő műve a Szamosháti szótár (1935–36) összeállítása volt. Könyveket írt, lapokat szerkesztett, nyelvi műhelyeket vezetett. Szülőfalujában emléktáblát, később szobrot állítottak a tiszteletére. Róla nevezték el az egri iskolát, melynek pedagógusai rendszeresen szerveznek Csűry Bálint-vetélkedőket.

A tegnapi megemlékezés résztvevői elsőként koszorút helyeztek el a Csűry Bálint szülőháza helyén álló ház falán lévő emléktáblánál, majd az iskola udvarán lévő Csűry-szoborhoz vonultak. Hrenyu Péter, az egri Csűry Bálint Általános Iskola igazgatója az ünnep és a megemlékezés fontosságáról beszélt. Reményét fejezte ki, hogy az 1990-es évek elején elkezdett hagyományt a település fiataljai is folytatják. Hangsúlyozta, hogy Csűry Bálint életműve hozzájárult a település iránti kíváncsiság megerősítéséhez.

Szabó Elek, Egri község polgármestere ismertette, hogy 1992 októberében helyeztek el emléktáblát, az eseményen részt vett Nagy Jenő professzor, Csűry Bálint volt tanítványa. Később utcát és iskolát neveztek el Csűryről, és szobrot állítottak az emlékére. Azóta is folyamatosan igyekeznek megismertetni az ember, a nevelő, a tanár és tudós munkáját.

Tolnai János, a település református lelkipásztora igeolvasással, igemagyarázattal és imával szólt a résztvevőkhöz. Csűryt a község példaképeként említette. Fontosnak tartja az emlékezést, mert aki emlékezik, az megtudja, honnan jön és hova tart. De nemcsak az emlékezés a fontos, hanem az erőmerítés is, mert a félelemben szükség van olyan erőforrásokra, melyek segítenek bennünket — fogalmazott a lelkipásztor.

Kállay Karola, az iskola történelemtanára ismertette Csűry Bálint életútját és munkásságát. Az ismertetőben kitért a professzornak a tanítványaihoz fűződő kapcsolatára, nevelési módszereire.

Magyar Lóránd parlamenti képviselő Csűry Bálint, Kölcsey Ferenc és Ady Endre példájára hívta fel a figyelmet a megemlékezésen. Elmondta, hogy mernünk kell hinni a jövőben, abban, hogy ahogy az elmúlt évszázadban Szatmár megye fontos személyiségeket adott a magyar kultúrának, úgy lehet, hogy most is ott van az óvodában vagy éppen az ünnepségen részt vevő gyerekek között az a szorgalmas és ambiciózus tehetség, akinek évtizedek múlva újabb szobrot emelnek valamelyik Szatmár megyei településen.

Nicolae Bondici, aki magyar és román nyelvű könyvet írt Csűry Bálintról, arra hívta fel az egriek figyelmét, hogy a neves professzor szellemiségét kövessék.

Verset mondtak a helyi iskola diákjai: Gázsa Zsófia, Simon Barbara és Docsa Alissia. A megemlékezés a szobor megkoszorúzásával ért véget.

Elek György

A szerző felvételei