A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet indoklása szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával 2026-ban 3,367 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások, míg 2027 és 2030 között évente átlagosan 5,286 milliárd lej megtakarítással számol a kormány – írja az Agerpres hírügynökség.

A jogszabályjavaslatot kedd este bocsátotta közvitára a fejlesztési minisztérium. Ez egyszerre célozza a kiadások csökkentését és a bevételek növelését a helyi közigazgatásban. Utóbbi cél érdekében a tervezet pontosítja és kiterjeszti az épület-, telek- és járműadók körét, az engedély nélkül épült ingatlanok esetében pedig öt évig 100 százalékkal megemelt adót vezet be. Emellett megszüntet több, fenntarthatatlan adókedvezményt, és hatékonyabbá teszi az adótartozások behajtását.

A kiadások csökkentése jelentős létszámleépítéssel jár a helyi és a központi közigazgatásban: megszűnik 6102 tanácsadói álláshely a kormányzati és az önkormányzati vezetők kabinetjében, a prefektúráknál 25 százalékkal, a helyi önkormányzatoknál pedig 30 százalékkal csökken az álláshelyek maximális száma.

A helyi rendőrségek állományát a települések lakosságszámához igazítják. További megtakarítást hoz a vezetői bérek korlátozása az országos közműszabályozási hivatalnál (ANRSC) és a fejlesztési minisztériumnak alárendelt megyei intézményeknél, az igazgatótanács létszámának csökkentése az Országos Kataszteri Hivatalnál (ANCPI) és az Országos Lakásügynökségnél (ANL), valamint bizonyos adminisztratív költségek átvállalása az állami költségvetésből.

Indoklása szerint a törvénytervezet javít az adóbeszedésen is, egyebek mellett azzal, hogy 2026-tól kiterjesztenék a végrehajtást bizonyos szociális juttatásokra, köztük az inkluzivitási minimumjövedelemre, valamint összekapcsolnák az állami adatbázisokat és nyilvánosságra hoznák az adótartozással rendelkező természetes és jogi személyek listáit.

A jogszabályjavaslat szerint a helyi önkormányzatok nagyobb döntési autonómiát kapnak például a szerencsejátékok szabályozásában és megadóztatásában, továbbá létrehozzák a Helyi Regenerációs Alapot, amelybe a helyi bevételek legfeljebb 5 százalékát lehetne befizetni.

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint az intézkedéscsomag a decentralizációt, a pénzügyi fenntarthatóságot szolgálja, hatékonyabbá teszi az állam működését, miközben igazságosabb adóztatást és szigorúbb költségvetési fegyelmet ígér.

Hírszerkesztő