A romániai nagyvárosok többségében a kórházak nincsenek felkészülve egy olyan méretű tragédiára, mint amilyen a bukaresti Colectiv klubban történt. Nem tudnak égési sérülteket ellátni.

Égési sérültek ellátásra nincs kompetenciájuk, a súlyos égési sérüléseket csak Bukarestben tudják ellátni, ráadásul az intenzív osztályokon is kevés az ágy. Ebből arra is következtetni lehet, hogy amennyiben vidéki, kisebb városokban következett volna be a szerencsétlenség, a halálos áldozatok száma sokkal nagyobb lenne.

Országszerte kevesebb, mint ötezer ággyal rendelkeznek a kórházak intenzív osztályai, ezek nagy része — mintegy 4600 — az állami egészségügyi intézményekben van, a többi pedig magánkézben. Ötezernél több pácienst tehát egy nagyobb katasztrófa esetén nem tudna befogadni a romániai egészségügyi rendszer — közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) az economica.net gazdasági hírportál érdeklődésére.

A rendelkezésre álló 4966 ágy a kórházak befogadóképességének — 130 963 ágy — a 3,8 százalékát jelenti — a számadatok egyébként a 2014-es év végi állapotokat tükrözik. Összesen száz romániai kórháznak van intenzív osztálya, ezek vagy az egészségügyi minisztérium, vagy pedig a helyi hatóságok ellenőrzése alá tartoznak. A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház több mint 1100 ágyából az intenzív osztály mindössze 23-al rendelkezik, így egy esetleges katasztrófa esetén a páciensek sürgősségi ellátásban részesülnének, a súlyosabb eseteket pedig azonnal tovább kellene küldeni a kompetensebb, felszereltebb klinikák felé. Amint azt a kórház menedzsere, Marcela Papici egy korábbi sajtótájékoztatón is elmondta már, egy hasonló tragédia esetén a kórház főként logisztikai szerepet töltene be.

Csökkenteni az ágyszámot

A gazdasági hírportál arra is felhívja a figyelmet, hogy a szaktárca által engedélyezett kórházi ágyak száma évről évre csökken, Románia ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal szemben vállalta, hogy csökkenti a kórházi ellátás arányát a lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgáltatások terén, cserébe pedig az elsődleges orvosi ellátást és a járóbeteg-kezelést helyezi előtérbe.

A szaktárca által vállaltak értelmében 2016-ig évente ezer ággyal csökkentik a kórházakban rendelkezésre álló helyek számát, így jövőtől már csak 118 950 ágyba tudnak betegeket beutalni. A kormány vállalása mögött gazdasági megfontolás áll, a járóbeteg-rendelők és a hasonló intézmények ugyanis kevesebb pénzt vonnak el az állami költségvetésből, mint a kórházi ellátás.

A szaktárca által nyilvánosságra hozott adatok szerint az elmúlt években a kórházi beutalások 30–40 százaléka esetében a kezelés szempontjából elég lett volna a járó betegeket ellátó szakrendelés, vagy a nappali beutalás, így kevesebb lett volna a ráfordított pénzösszeg is.