Az elmúlt esztendők mindegyikében beszámolhattunk lapunk hasábjain legalább egy-két olyan esetről, amelyekben szatmári családok a fájdalmuk és a gyászuk ellenére is úgy döntöttek, hogy agyhalott hozzátartozójuk szerveit felajánlják a rászorulóknak. Tavaly azonban nem történt szervkivétel a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban, amely akkreditált szervkivételi központ.

Egyetlen olyan eset volt, amiben egy Szatmár megyei származású fiatal szerveit ajánlották fel hozzátartozói: 2021 augusztusában a megtört szívű szülők a Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban elhunyt gyermekük szerveit ajánlották fel azoknak a betegeknek, akiknek a transzplantáció jelentette az egyedüli esélyt az életre.

A 2021-es év végén több mint négyezer romániai beteg várt új szervre: szívre, tüdőre, vesére, májra vagy csontra — közölte dr. Radu Zamfir az Országos Transzplantációs Ügynökség (ANT) évértékelőjében. Az év utolsó napján 32-en vártak szívre, 453-an májra, 3243-an vesére, 5-en tüdőre, 266-an szaruhártyára, 102-en pedig csontra.

Ehhez képest mindössze 47, az agyhalál állapotában lévő donort regisztráltak egész évben. 2021-ben 41 májátültetésre — ebből egyet Olaszországban végeztek el —, 84 veseátültetésre, 6 szívátültetésre — ebből hármat hajtottak végre Romániában — és egy tüdőátültetésre került sor a hazai donorok, valamint egy Bulgáriával kötött egyezmény alapján bolgár donorok révén négy vese- és egy májátültetésre. Élő donorok segítségével 10 májátültetés és hat veseátültetés is történt — tette még hozzá az ANT vezetője.

Mint mondta, a tavalyi év folyamán 148 pácienst azonosítottak lehetséges donorként, de közülük csak 47 vált valóban szervadományozóvá, 31 esetben a család meggondolta magát, egy ízben az igazságügyi orvosszakértő nem hagyta jóvá, 3 esetben nem találtak hivatalos hozzátartozót, aki dönthetett volna, 6 esetben pedig egyéb okból hiúsult meg a donorrá válás.

„Az intenzív terápiás osztályok túlterheltek voltak, sok volt a COVID-19-ben szenvedő beteg. Sok transzplantációs és szervkivételi központ nem tudott megfelelően működni. Ugyanakkor kevesebben voltak azok a hozzátartozók, akik úgy érezték, ezzel segítenének a szükségben lévőkön” — magyarázta Zamfir.

Amikor nincs más mód

Az elmúlt 50 év során a szervátültetés világszerte, az elmúlt negyed évszázadban pedig Romániában is bevált gyakorlattá vált, ami óriási jótéteménnyel járt betegek százezrei számára. Napjainkban a szervátültetés nemcsak hogy a legköltséghatékonyabb kezelés végstádiumban lévő veseelégtelenség esetén, de a máj, a tüdő és a szív végstádiumú elégtelenségénél az egyetlen rendelkezésre álló kezelés, mely megmenti a beteg életét.

A szervátültetések országos, illetve nemzetközi összefogás keretei között, átlátható, nyomon követhető módon történnek. Csak ilyen jellegű beavatkozásokra felkészült centrumokban végzik ezeket az operációkat. A donort jelentő és ellátó intézmények a transzplantációs központoktól függetlenül működnek, a két oldal között koordinátor szervezetek tartják a kapcsolatot. A szervet kapó betegeket a szervenkénti várólistáról választják ki orvosszakmai és igazságossági szempontok alapján.

A szervátültetés célja a beteg életének megmentése, illetve hosszabb és jobb minőségű élet biztosítása. A transzplantációval olyan betegségeket lehet sikeresen kezelni, amelyek más módon alig vagy egyáltalán nem lennének kezelhetők.

Elhunyt vagy élő donor

Két lehetőség van a szervadományozásra: elhunyt donor és élő donor által. Elhunyt donor esetében az agyhalál megállapítása után akkor történhet szervkivétel, ha az elhunyt életében nem tett ez ellen tiltakozó nyilatkozatot, és a hozzátartozói felajánlják a szerveit. Élő donor esetében pedig akkor történhet szervadományozás, ha a donor a beteg egyenes ági rokona. Nagy segítség lehet a hozzátartozó számára, ha ismeri az elvesztett hozzátartozó véleményét, mert nem alakul ki benne olyan félreértés, hogy neki kellene döntést hoznia az elhunyt helyett, amire nincs lehetőség az önrendelkezéshez való jog szerint. Az önrendelkezési jog a saját testre vonatkozik, éppen ezért senki nem dönthet más testéről, más szerveiről.

A szakemberek szerint kevés a donor, amiért részben a szervátültetésről való ismeretek hiánya is okolható, amin a lakosság széles körű felvilágosításával lehet segíteni. Emellett az is segítheti a helyzet javulását, ha mindenki még életében tájékoztatja a hozzá közelállókat arról, hogyan dönt szervei sorsáról, hogy a nehéz döntést ne hozzátartozóiknak kelljen meghozni. Ahhoz, hogy valaki ma donor legyen Romániában, és ez szerepeljen az egészségügyi kártyáján, a hatályos törvények szerint közjegyzőnél kell erről nyilatkozatot tennie, majd ezt el kell juttatnia a háziorvosához.

Bumbuluţ Krisztina