Megszámláltattál … És hijjával találtattál… — mondhatjuk a népszámlálás Szatmár megyére vonatkozó részleges adatait nézve; a véglegeseket amúgy május és december között közlik majd. 
Ám a híjával találtattál igencsak árnyalt, hiszen (és sajnos) a lakosság egy jó szelete minden felhívás, kérés, mozgósítás ellenére kimaradt a megszámláltatásból: sokan azért tartották távol magukat tőle, mert mélyen meg voltak győződve, hogy a bevallott lakófelületük, területeik alapján fognak magasabb adókat fizetni; aztán ott vannak a különféle konteó-hívek, akik szintén mélyen meg vannak győződve arról, hogy a begyűjtött adatokkal a hatóságoknak teljesen más a céljuk, illetve semmiféle hivatalos statisztikákban, adatbázisokban nem akarnak szerepelni. Ott vannak még az igencsak nagy számban külföldön élők, dolgozók, tanulók, s bár az ő esetükben akár az itthon maradt családtagok, akár az önkitöltős szakaszban saját maguk megszámláltathattak volna, sok esetben ez nem történt meg. És természetesen ott van a halandóság, illetve a születések alacsony száma, amely a valós lakosságfogyás reális mércéje. 
De bármennyire árnyalt is a híjával találtattál-kép és a népszámlálási adatok  nem is tükrözik100 százalékosan a valóságot, a következő tíz évben mégis ezek az adatok lesznek alapul véve beruházásoktól, településfejlesztésektől, pályázási lehetőségektől kezdve választásokon  át a legkülönfélébb statisztikákig.

Lakosságszámilag a 27. helyen vagyunk

Az ország 42 megyéjéből 39-ben csökkent a lakosság száma, és nem kivétel ez alól  Szatmár sem — a 2011-es népszámlálás adataihoz viszonyítva a megye lakossága most 330 668 fő, 13 692-vel  kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt; 51,56%-uk (170 486) nő, 160 182 (48,44%) pedig férfi.

Értelemszerűen a megyebeli települések lakosságszáma is dinamikusan változott egy évtized alatt, s bár vannak olyan községek, falvak, amelyekben  jelentősen csökkent, az olyanok sem ritkák, amelyekben jelentősen nőtt, hiszen a korábbi, mondjuk úgy: egyirányú mozgástendencia — vidékről beköltözni a városba — az elmúlt évek során  kétirányúra váltott, és sokan költöztek, költöznek vidékre, elsősorban a város vonzáskörzetébe, de nem csak. 

Ahol nőtt

A legnagyobb arányú, 141,9%-os lakosságnövekedést Turc község könyvelheti el (5593-ról 7936-ra), aztán Avasfelsőfalu (11 867-ről 14 616-ra) és Szatmárpálfalva (4909-ről 5775-re). 
De tíz év alatt szép számmal nőtt Szatmárudvari (4946-ról 5569-re), Vetés (4788-ról 5384-re), Szatmárhegy (3514-ről 3950-re), Lázári (5562-ről 5977-re), vagy Kányaháza (4811-ről 5117-re) lakossága is.

És ahol csökkent

Míg egy évtizeddel korábban Szatmárnémeti lakossága 102 411 fő volt, a mostani népszámlálás részleges adatai szerint 91 520, azaz 10 891 lakossal kevesebb — ezzel egyrészt a megyeközpont regisztrálta a legnagyobb számú lakosságfogyást, másrészt százezer fős alatti várossá lett, ami közigazgatásilag nem túl szerencsés, hiszen mint Kereskényi Gábor polgármester tavaly, a népszámlálás kezdetén hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Szatmárnémeti megmaradjon több mint 100 000 lakossal rendelkező városnak. „Azért fontos, hogy ez megjelenjen a statisztikában is, mivel rengeteg uniós forrás a lakosság számához viszonyul, tehát minél több lakosa van egy településnek, annál több forrást tud lehívni” — mondta akkor. 

A megye másik municípiuma (a megnevezés nem összekeverendő a megyeközponttal!), vagyis Nagykároly lakossága is csökkent tíz év alatt, 21 112-ről 18 957-re, ami azt jelenti, hogy a városban 2155 fővel kevesebben élnek most, de városok szintjén Tasnád lakossága 573 fővel (8631-ről 8058-ra), míg Sárközújlaké 881 fővel (6773-ról 5892-re) csökkent. 

A községek közül Halmi lélekszáma fogyatkozott meg leginkább egy évtized alatt, 692-vel, így az ugocsai községben most 4276-an élnek, de 485-el csökkent Szamosborhíd (1582-re) lakossága is, Aranyosmeggyesé 459-el (6224-re), Avasújvárosé 417 fővel (3806-ról 3389-re), Mikoláé 394-el (3659-ről 3265-re), Egrié pedig 245-el (1758-ra).

A megye legkisebb lélekszámú községe változatlanul Érszakácsi a maga 1134 lakójával, s bár ez a minősítést egy évtizeddel korábban szintén őt illette meg, akkor valamivel többen, 1178-an lakták.

31% fölötti magyarság, de hogy pontosan mennyivel fölötte?

A megye lakosságának 31,38%-a magyar, ám ez a százalékarány (bár valamivel kisebb, mint egy évtizeddel korábbi, ami 34,7% volt) nem tükrözi híven a teljes valóságot, hiszen a népszámlálás során az etnikai hovatartozás, az anyanyelv és a felekezeti hovatartozás regisztrálása a lekérdezettek válaszain alapult. Azokra a személyekre vonatkozóan, akik megtagadták e három kérdésre a választ, valamint azokról, akik úgymond megszámolatlanul maradtak, vagyis az adatokat közvetett módon, adminisztratív nyilvántartásokból gyűjtötték (akárcsak 2011-ben), nem áll rendelkezésre információ e három fontos dologra vonatkozóan. 

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a megyei statisztikai hivatal hangsúlyozza is: a 330 668 lakosból csak 297 970-ről rendelkeznek nemzetiségi adatokkal — ennek értelmében: 
61,33% (182 750 fő, 89 193 férfi és 93 557 nő) román
31,38% (93 491 fő, 44 138 férfi és 49 353 nő) magyar 
5,48% (16 340 fő, 8298 férfi és 8042 nő) roma
1,25% (3722 fő, 1733 férfi és 1989 nő) német
0,46% (1361 fő) ukrán
0,026% (77 fő) izraelita — a valóságban lényegesen többen vannak, ám sokan félnek, vagy úgy érzik biztonságosabbnak, ha nem nyilatkoznak nemzetiségükről…
0,02% (61 fő) szlovák
45 fő olasz, 8-an lipovánok, 7-en törökök, míg 0,03% más, tételesen fel nem tüntetett nemzetiséghez tartoznak.

Több  a magyar anyanyelvű, mint a magyar nemzetiségű

Az anyanyelvükre vonatkozóan csak 297 737 lakosról rendelkeznek adatokkal, közülük:
182 772 (61,4%) román anyanyelvű
109 978 (36,9%) magyar anyanyelvű
3243 (1,1%) romani nyelven beszél elsődlegesen a családban
1139 (0,4%) ukrán anyanyelvű
431 (0,1%) német anyanyelvű

Kicsivel több református, mint római katolikus

Felekezeti hovatartozás terén sincs száz százalékos valóságkép, 295 833 lakosról vannak adatok:
152 496-an (51,5%) az ortodox vallás hívei
50 761-en (17,2%) reformátusok, és közülük 45 090-en magyar ajkúak
49 946-an (16,9%) római katolikusok, és 35 921-en magyar ajkúak
19 241-en (6,5%) görögkatolikusok, és ezen belül 6411-en magyar ajkúak
12 767-en (4,3%) a pünkösdi egyházhoz tartoznak
3489 (1,2%) Jehova Tanúi
2327 (0,8%) baptisták
10 622-en pedig más felekezetekhez, vallásokhoz tartoznak, illetve ateisták, utóbbiak ugyanis nincsenek külön  kategóriaként feltüntetve.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!