Hétfő délután, rendkívüli ülésen fogadta el a kormány azt a sürgősségi rendelet–tervezetet, amely miatt már pénteken, illetve hétfőn is voltak spontán tiltakozások a közalkalmazotti szférában. 

A munkaügyi minisztérium holnapján múlt héten közzétett, ma elfogadott sürgősségi rendelet értelmében

Emellett a jogszabály azt is előírja, hogy (Jelenleg, illetve eddig a közalkalmazottak 3 – 10 napnyi ilyenfajta pótszabadságra voltak jogosultak.)

A tervezetet, amelyet egyébként pénteki ülésén első olvasatban tárgyalta a kormány, a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) hétfői ülésén a munkáltatói szövetségek kedvezően véleményezték, a szakszervezetek határozottan elutasították, a civil szervezetek képviselői pedig megjegyzésekkel támogatták.

A szakszervezetek ugyanakkor kilátásba helyezték, hogy általános sztrájkot kezdenek, ha a kormány elfogadja bérpótlékok visszavágásáról szóló rendeletet, amelynek bevezetésétől 1 milliárd 345 millió lej megtakarítást remél.

Az államfővel akarnak tárgyalni

Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség vezetői hétfőn eldöntötték, hogy sürgős találkozót kérnek a miniszterelnöktől és az államfőtől a kormány tervezett megszorító intézkedéseiről - nyilatkozta hétfőn az Agerpresnek Bogdan Iuliu Hossu.

Mint az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke, Bogdan Iuliu Hossu kifejtette, azért akarnak Nicuşor Dan államfővel is tárgyalni, mert az Alkotmány szerint társadalmi konfliktusok esetén az államfő közvetít a felek között.
Hossu nem hallgatta el azt sem,  hogy a szakszervezeti vezetők hétfői egyeztetésein a sztrájkra való felkészülésről is szó esett, illetve közölte: ha a kormány július 15. környékén parlament előtti felelősségvállalással fogadtatja el a megszorító csomagot, akkor a törvénytervezet tartalmának függvényében parlament elé vonulnak. Ehhez kapcsolódik viszont az is, hogy hétfőn döntő házként a képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely rendeletek kiadására hatalmazza fel a kormányt a parlamenti szünet idején.
A Bolojan–kabinet a pénzügy és gazdaság, fejlesztés, közberuházások és közigazgatás, mezőgazdaság, munkaügy és társadalmi szolidaritás, digitalizáció, egészségügy, közlekedés és infrastruktúra, környezetvédelem, külügyek, külföldi konzuli tevékenység és külföldi befektetések, európai beruházások és projektek, illetve kultúra területén hozhat rendeleteket a parlamenti vakáció idején.

Bújtatott fizetésemelés volt a bérpótlék?

Dorin Modure, a pénzügyminisztériumi alkalmazottak szakszervezeti szövetségének elnöke részletezte azt is, hogy az alkalmazottak egyetlen bérpótlékban részesülnek, amelynek eltörlésével a jövedelmük jelentősen csökkenne. Mint emlékeztetett, ezt a pótlékot évekkel korábban vezették be, egyfajta kiskapuként, amikor „technikailag'” nem volt lehetőség fizetésemelésekre.
„Akkor bérpótlékot ajánlottak nekünk, amit elfogadtunk. Ha keményebben küzdünk a fizetésemelésért, és nem fogadjuk el a pótlékot, akkor ma nem lenne ez a vita” - jelentette ki Modure, aki szerint az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlék bevezetése voltaképpen egy bujtatott fizetésemelés volt. Erre az eljárásra pedig azért volt szükség, mert az Európai Bizottság ellenezte a közalkalmazotti bérkiadások növelését.
A szakszervezeti vezető  ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a plusz juttatás folyósításának törvényben rögzített feltételei vannak. Ezek teljesülését a munkafelügyelőség ellenőrzi, a pótlék szintjét - az alapbér 5, 10 vagy 15 százaléka - pedig szintén a munkaügyi felügyelők állapítják meg bizonyos kritériumok alapján. Az idők folyamán a juttatás összegét bruttó 1500 lejre korlátozta a kormány .
Modure úgy fogalmazott: a pénzügyiminisztériumi alkalmazottak szakszervezetei sztrájkőrséget állnak a pénzügyminisztérium vagy a kormány előtt, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, ugyanakkor a hétfői spontán munkabeszüntetéseket — a szatmári adóhivatal dolgozói is figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn délelőtt — a szakszervezet nem támogatja, mert „nem ez a törvényes útja a tiltakozásoknak.”

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!