Az utóbbi évek gazdasági válsága a kenyér árának a növekedését is maga után vonta, ami azzal jár, hogy sokan a legalapvetőbb élelmiszeren, a kenyéren is takarékoskodnak, azaz kevesebb kenyeret fogyasztanak.

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének: az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak, azaz a kenyérnek a jelentőségét. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára a nagyközönség figyelmét is felhívják. A gazdasági válság és az aszályos időjárás magával hozta a kenyér árának a megemelkedését is. A lakosság nagy része számára már a legalapvetőbb élelmiszer, a kenyér megvásárlása is gondot okoz.

Csökken a kenyérfogyasztás 

Már szokássá vált, hogy tavasszal bejelentik, hogy rekordbúzatermésre számíthatunk, aratáskor pedig már arról beszélnek, hogy a gyenge termés miatt emelkedni fog a liszt ára, ami természetes módon a kenyér és a péksütemények árának emelkedéséhez vezet. Korábban a búzatermesztők jó része aratás után igyekezett megszabadulni a terménytől, mert annak a tárolása bizonytalan volt, és arra sem volt garancia, hogy később megemelkedik a búza és a liszt ára. Az elmúlt évek szárazsága miatt ez a trend is megváltozott, ebben az évben például aratás után másfél hónap alatt ötven százalékkal emelkedett a liszt ára. Mire számíthatunk a jövőben, milyen mértékben emelkedik a kenyér ára, hozzájuthat minden család a legalapvetőbb élelmiszerhez? — kérdeztük Kaiser Istvánt, egy szatmárnémeti pékség tulajdonosát.

— A legtöbb kenyérgyáros aratáskor igyekszik minden évben minél nagyobb mennyiségű lisztet felvásárolni, attól függően, hogy milyen tárolási lehetőségei vannak. Ez volt a cél most is, de — nem meglepő módon — aratás után drasztikusan megemelkedett a liszt ára. Nem biztos, hogy ez a gyengébb termés miatt történt, meglehet, hogy az aszályra hivatkozva a búzatermesztők és a malomiparban tevékenykedők megpróbáltak élni a lehetőséggel. Azok a pékek, akiknek most nincs raktározott lisztjük, rá vannak kényszerülve arra, hogy jelentős mértékben emeljék a kenyér árát, azok, akik rendelkeznek tartalékkal, megpróbálják áthidalni ezt az időszakot, ugyanis januártól biztosra vehető, hogy csökkenni fog a liszt ára.

Kockázatos tevékenység

— Nem könnyű a pékiparban tevékenykedni — állítja Kaiser —, sőt, kockázatos. Minden bizonnyal a gazdasági válságnak nagy szerepe van abban, hogy egyre kevesebb kenyeret vásárolnak az emberek, az is igaz, hogy ma már ritkán látunk a kukákban vagy máshol eldobott nagyobb kenyérdarabokat. Tény az, hogy a kenyéren is spórolnak az emberek.

Arra a kérdésre, hogy a pékek kenyérkészítéskor milyen mértékben használnak adalékanyagokat, Kaiser azt válaszolta, hogy vannak olyan típusú kenyerek, amelyekben csak liszt, só, víz, élesztő és krumplipor van, ezek drágábbak, és vannak olyan kenyérfajták, amelyek készítéséhez használnak adalékanyagokat, de azok nem veszélyesek, megfelelnek az európai uniós szabványoknak. A kenyérgyártók többsége igyekszik bevinni termékeit a nagy bevásárlóközpontokba. Bár ebben nincs túl nagy üzlet, inkább presztízskérdés, hogy legyen ott a polcokon a terméke, ugyanis ezek az üzletek szinte a gyártási áron veszik át a termékeket.

 Elek György