Mózer Ferenc, a mezőpetri társulás elnöke szerint az Európai Unió tönkretette a román mezőgazdaságot, amely emiatt jó úton halad a csőd felé. A földek 40%-a már idegen tulajdonban van.

„Évek óta mondjuk, de aligha kerül meghallgatásra, hogy a mezőgazdaság nagyon nagy bajban van, az sem túlzás, ha kimondjuk, hogy mélyponton van, közel az összeroppanáshoz — állítja Mózer Ferenc. — A mezőpetri mezőgazdasági társulásnak ezerhétszáz tonna búzája került a silóba, a csanálosinak ezerkilencszáz, de hasonló helyzetben vannak a többi mezőgazdasági vállalatok és a kistermelők is. Nem lehet eladni a kukoricát sem. A nyugat-európai országokban a területalapú támogatás hektáronként négyszáz euró, nálunk százötven, de ezt a keveset sem kapjuk meg időben, a tavalyira még mindig várunk. Számomra érthetetlen, hogy ha egy nagy család az európai közösség, akkor miért nem tekinti minden gyermekét egyenlőnek. Az Európai Unió tönkretette Romániát. Ma már kevesen gondolnak arra, hogy az 1950-es gazdasági válság idején hogyan kezdett el Románia fejlődni. Nem akarom fényezni azt a rendszert, hiszen megvoltak a maga hibái, de egy mélypontról elindulva fokozatos fejlődés volt tapasztalható. Nem volt a falvakon elektromos hálózat, az utak járhatatlanok voltak, mégis eljutottunk valahova. 1989-ben nem állt rosszul a mezőgazdaság, a baj az volt, hogy a megtermelt élelmiszereket kivitték külföldre. Most pedig, a nagy lehetőségek világában visszafejlődtünk egy nagyon alacsony szintre. A mezőgazdasági területek negyven százalékát külföldi kézre juttatták, az a cél, hogy minél több földet adjunk el és váljunk földönfutókká. Az Európai Unió a kizsákmányolás legfelsőbb formáját hozza ránk. Lassan minden olyan külföldi tulajdonosok kezébe kerül, akik lépten-nyomon becsapnak bennünket, és mondhatjuk azt is, hogy kormánytámogatással csinálják.”

Mózer hozzátette: a mezőpetri állatfarmon van ezer szarvasmarha. Az ezer szarvasmarhából ötszáz a fejőstehén, naponta hétezer liter tejet fejnek. Ez a farm meg tud termelni annyi takarmányt, hogy az állatok naponta tízezer liter tejet adjanak. „1,20 lejért állítunk elő egy liter tejet, és a felvásárló 1,10 lejt fizet érte. Ez év tavaszán, amikor megszűnt a tejkvóta, a Szatmár megyei tejfeldolgozók elkezdték behozni a tejet Lengyelországból és más országokból 0,70 lejért. Ott magasabb az állami támogatás, és a szállítást az állam fizeti. Nálunk nem segít az állam, sőt, ha lehet, mindenben akadályoz minket. Több alkalommal készítettünk pályázatot, hogy létrehozzunk egy modern istállót, de mindig visszautasították. Nem irigységből vagy rosszindulatból mondom, készített a polgármesteri hivatal egy pályázatot szabadidőközpont létrehozására, azt azonnal jóváhagyták. Most van két futballpálya csapat nélkül, minigolfpálya, holott a fiatalok nagy része Németországban él. Az Unió mindent támogat, ami nem konkurencia számára, de azt, ami termel, nem támogatja, mert fél, hogy keveset fogunk vásárolni más országoktól. Végeztek a községben útjavításokat, de nem olyan helyeken, ahol 700–1000 hektáros termőterület van mellette, hanem Reszegén, ahol a homokra öntöttek aszfaltot” — fejtette ki.

A mezőpetri mezőgazdasági társulás 2180 hektáron gazdálkodik. Az ősszel már elvetettek 560 hektár búzát, 200 hektár árpát, 50 hektár lucernát, 10 hektár zabot, 15 hektár tritikálét és 10 hektár más gabonát. A tavasz folyamán vetnek 800 hektár kukoricát, 50 hektár napraforgót, 125 hektár cukorrépát és takarmánynövényeket — tette hozzá Mózer.

Elek György