Nem mindig egyszerű Debrecenig eljutni, de közel húsz éve a Betlehemes Találkozókon és hét éve Máriapócson, a Nemzeti Kegyhelyen is „megajándékozzák” a híveket különleges, egyedi betlehemezésünkkel a csedregiek — testvérközösségi alapokat is letéve.

Több mint két évtizede meghívott vendége a Nemzetközi Betlehemes Találkozónak a csedregi csoport, és nem véletlen, hogy ők képviselik az észak-erdélyi magyarságot, hiszen Szatmár megye „csücskében” még napjainkban is elevenen élnek a Jézus születéséhez kapcsolódó népszokások — olyannyira, hogy Csedregben és a vele egybenőtt községközpontban, Kökényesden szenteste és másnap is négy-öt csapat járja a házakat, az Úr eljövetelét hirdetve. Idén pedig a debreceni Kossuth téren az ők különösen színes és egyedi, Királyos betlehemes játékával vette kezdetét a jubileumi, 25. Nemzetközi Betlehemes Találkozó. A nívós rendezvényen 30 csoport — közel 400 fő — mutatta be Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság és Magyarország hihetetlenül gazdag és sokszínű szakrális hagyománya színe-javát s a hagyományőrző rendezvényt külföldön is elismerik, ugyanis az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának döntése alapján idén a Betlehemes Találkozó bekerült a Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartásába is. „Ez az elismerés egy végpont és egy kezdet is egyben. Egy 25 éves tevékenységnek az elismerése, egy 25 éves ,folyamatos hagyományéltető és -örökítő munkának a minősítése, és kezdete valami újnak, mert hiszem, hogy ezt a tevékenységet ezáltal magasabb szintre is tudjuk emelni” — vélekedett Gyöngy Péter, a betlehemes találkozó szervezője. A szakrális hagyományok bemutatása iránt idén is nagy volt az érdeklődés, a csoportok több mint húsz helyszínen léptek fel Debrecenben és környékén, és a művelődési központ színpadán egymást váltotta a Kárpát-medence magyarlakta településeinek autentikus ünnepi hagyományvilága, melyben összeért a magasság a mélységgel — fantasztikusan színes világ tárulkozott a közel 10 000 néző elé a magyar betlehemes hagyományokból. „Nagyon zsúfolt, de nagyon sikeres is volt a találkozó és az azt követő napok. Kellemes és megható meglepetésekben volt részünk amerre csak jártunk és remekül érezte magát mindenki, aki ott volt! A találkozó nyitóelőadását követően másnap délelőtt a művelődési központ színpadán léptünk fel — elmondhatatlan érzés az a kavalkád! Egymást váltják a színpadon a betlehemes csoportok és persze a nézők is folyamatosan cserélődnek, két-három előadást néznek végig, aztán jönnek újabb szülők vagy nagyszülők a gyermekekkel. És ezzel a rendezvény már el is éri egyik célját: életben tartja a betlehemezés hagyományát, erősíti a kulturális identitást és bemutatja az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és Magyarország különféle tájegységeinek szokásait. Délután pedig az egyik Debrecen közeli községbe vittük az örömhírt, s a betlehemezésüket végignéző művészettörténész igencsak méltányolta a különleges, egyedi játékot, helyes és pontos kritikákkal illetve bizonyos jelmezi nem-odaillőségeket, amelyeket meg is fogadunk és változtatunk rajta” — mesélte örömmel a csoport összetartó „lelke”, Szemák Miklós csedregi görögkatolikus parókus. A csedregi Királyos betlehemezés teljesen önálló, szövegileg is, előadásilag is eltér a többitől s maga a betlehem is különleges, egyedi, magas. Idén Szemák Jenő (futár), Burja István/Oláh Szabolcs (Heródes), Simon János (Gáspár király), Simon Ernő (öreg), Simon Csongor (bojtár), Oláh István (József), Szemák Aliszia (Mária), Iszák Gyula, Szemák Pál, Lázin Miklós, Kárász Endre és Lukács Sándor (angyalok) adták elő a három nagy részre osztható előadást. Az első részben a királyok találkozását mutatják be Heródessel, illetve egymással és ennek az az egyik érdekessége, hogy Gáspár király képviseli Menyhértet és Boldizsárt is, a másik pedig a futár, aki közvetít, „viszi a szót” Gáspár és Heródes között. A második rész Mária és József szálláskereséséről szól s szintén érdekessége, hogy magához Pilátushoz is bekopognak, aki ugyan pár percre beengedi őket megmelegedni, de aztán közönyösen, érdektelenül — s félve vendégserege megszólásától — ki is tessékeli a családot házából. A harmadik rész a pásztorok hódolatát mutatja be, akik egyszerű — de épp ezért tiszta lelkű — emberek lévén, felfedezik a kisdedben Isten fiát és ajándékokkal kedveskednek neki. Az egész betlehemes előadást az angyalok Istent dicsőítő kara teszi fényesebbé.

A csoport fellépéseinek ezzel azonban még nem volt vége, december 19-én a Kisvárda melletti Pap községbe látogattak Grunda János esperes meghívására — ezzel megvetve a két település testvérközösségi alapjait is, s a tervek szerint eperszezon végére Csedregbe látogat egy 20 fős küldöttség, a csedregiek pedig augusztus 20-án vendégeskednek ismét Papon. Advent negyedik vasárnapján — már hosszú évek hagyománya szerint — Máriapócsra vitték az örömhírt a csedregi betlehemesek, ahol nem csak a délelőtti szentmisén mutatták be Király-játékukat, de a reggeli liturgia főcelebránsa és szónoka is Szemák Miklós volt. Máriapócsról — nem a legegyszerűbb határátkeléssel — Nagybányára siettek, ahol a Szent Kereszt püspöki templomban a Kökényesdről és Csedregből érkezett hívekkel közösen négy, magyar nyelvű kántálással köszöntötték László püspököt. „Fárasztó napok vannak mögöttünk, de számunkra is egy nagy lelki feltöltődés volt a találkozó és a találkozások, a máriapócsi részvétel, és nagy öröm, hogy ennek a kicsi falunak, Csedregnek különlegesen szép hagyományait bemutathattuk, bemutathatjuk a világnak” — tette még hozzá a parókus.