Bár a mostanság „elszaladt” gázárak okán talán vannak, akik kevésbé bánják, hogy még nem részesülnek a gázláng nyújtotta kényelemből, a vidéki lakosság zöme azonban továbbra is szeretné, ha része lehetne ebben a „városi privilégiumban”.

Szatmár megye 65 területi-közigazgatási egységének kevesebb mint felében van gázszolgáltatás, annak ellenére, hogy Szatmárban a gázbevezetés több mint két évtizede indult, de egy nagyobb lépést azóta sem sikerült tenni — egyrészt, mert a gáz nem olyan szinten közszolgáltatás és közmű, mint a víz, hanem csak egy alternatív energiaforrás (mert fűteni-főzni fával, szénnel stb. is lehet), s épp ennek okán nem lehet olyan egységes, megyei szintű hálózatkiépítést eszközölni, mint például az ivóvíz- és szennyvízhálózat esetében. Másrészt hosszú ideig a törvénykezések miatt, ugyanis a földgázvezeték-hálózatok bővítésénél a szakminisztérium kellett jóváhagyja a koncessziót, aztán a törvénykezés változott ugyan, de a szolgáltatók úgy látták: nem éri meg a befektetés, mert nem hoz annyi profitot a konyhájukra, mint szeretnék. Aztán 2020 ősszén új pályázati kiírás jelent meg a Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében, s első körben az Európai Unió összesen 236 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére vezetékhálózatok bővítésére és kiépítésére — a ritka lehetőségre mondhatni lecsaptak az önkormányzatok, sok község Közösségközi Fejlesztési Társulásokba (ADI) tömörült (ez ugyanis előnyt jelentett), viszont épp a hatalmas érdeklődés okán a pályázati keretösszeg gyorsan elfogyott, és sokan maradtak hoppon, kezükben a „sikeres, de finanszírozás nélküli” minősítést kapott pályázatukkal. Most rajtuk segít a fejlesztési minisztérium azzal, hogy átvesz 105 ilyen finanszírozási kérést az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumától — ugyanakkor egy újabb lehetőségként március első felétől egyénileg pályázhatnak az önkormányzatok a fejlesztési minisztérium által meghirdetett Anghel Saligny-programból finanszírozott gázhálózati beruházásokra.

Szatmár megyéből két község, Szatmárhegy és Majtény finanszírozását veszi át a fejlesztési minisztérium, s mint David Gheorghe majtényi polgármester megkeresésünkre fogalmazott: „Nagy előrelépés ez számunkra, nyertes pályázattal rendelkezők számára. Minden elismerésem Cseke Attila miniszter úrnak, amiért gondolt erre, és megtette a szükséges lépéseket — hiszen a megvalósíthatósági tanulmányok, a tervek jók, megvan az összes jóváhagyás, a pályázat nyertes, csak épp a pénz fogyott el, de ez nem a mi hibánk, miért csattanna rajtunk, pontosabban a lakosságon ez az ostor? Nagymajtényban, Domahidán és Krasznaszentmiklóson 1083-an jelezték aláírásukkal, hogy rácsatlakoznának a majdani gázhálózatra, ami remélem, mihamarabb, talán már év végére elkészülhet; a községközpont Kismajtényban már van gázszolgáltatás — persze abból, hogy lábunk alatt, az altalajban megközelítőleg 510 millió köbméter földgáz van, továbbra sincs semmi hasznunk, pedig nem ártana, az 1083 lakosból ugyanis most páran elbizonytalanodtak, és lametálnak a megugrott gázárak miatt” — mondta.

Ha kell, házasodunk, ha kell, szingliskedünk

„Tavaly a POIM-pályázat kapcsán, mondjam úgy, udvarlási fázisban voltunk Sárközújlakkal, de házasság végül nem lett, mert a pályázatot csúsztatták — de ha úgy alakul, lehetőség vagy szükség lesz, összeházasodunk a gázbevezetés érdekében” — fogalmaz Găman Mihály pusztadaróci polgármester. Mint magyarázza, a március idusától induló program pályázati kiírásai még nem jelentek meg, s amennyiben azokban nem lesz bekötési számra vonatkozó kikötés, akkor mind Pusztadaróc, mind Sárközújlak egyénileg pályázik. „Nekünk 2019-től vannak meg a dokumentációk, tehát készen állunk bármelyik pillanatban a startra, de épp a hosszú várakozás miatt négy jóváhagyás lejárt — igaz, találtunk egy olyan törvényt is, amely kimondja: a vészhelyzeti állapotban kibocsátott jóváhagyások nem járnak le, érvényességük meghosszabbodik a vészhelyzet vége után még 90 napig. És az is igaz, hogy úgy gondoltuk, a májusban lejáró urbanisztikai jóváhagyás helyett már egyenesen építési engedélyt kérünk ki a megyei tanácstól, ezzel is időt nyerve, hogy márciusban azonnal be tudjuk nyújtani a pályázatunkat — amely technikailag kész van, érett, jóváhagyott, megvannak a topográfiai mérések, geofúrások, és 15 jóváhagyással rendelkezik (az országos útkezelő társaság nemzetközi utakkal foglalkozó részlegétől kezdve a vízügyön át minden lehetséges intézménytől). Nagyon remélem, sikeresen bírálják majd el. Maga a beruházás költsége olyan 2 millió euró — elosztva a 850 igénylővel jó arány. Ami drágább lesz, az a gázvezetékek lefektetése utáni aszfaltozás, pontosabban újraaszfaltozás, hiszen a járdákat, az utakat mindenhol aszfalt borítja.”
 

Szabó Kinga Mária