Csak azt nem tudom, ki vagyok! – címmel tartott előadást Ruszka Sándor lelkipásztor. Kálvin János Institutioban megfogalmazott gondolatával nyitotta az előadást: “Egész bölcsességünknek, már amelyik igaz és valóságos bölcseletnek nevezhető, valójában két összetevője van: Isten és önmagunk ismerete.

„De mivel ezek sokféleképpen összefüggenek egymással, nem könnyű eldönteni, hogy melyik közülük az első és egyben forrása a másiknak.” Majd Augustinus gondolatával folytatta: „Nagy mélység önmaga számára az ember.” (Augustinus) Az önismeret alapkérdése: ki vagyok? Milyen vagyok én? Önismereten azt értjük, hogy az embernek áttekintése van saját magáról, személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése van saját viselkedésének rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását. Az határoz meg, amit: gondolok, döntök, érzek, értékelek, tisztelek, becsülök, szeretek, utálok, kívánok, remélek, hiszek, amitől félek, amire elkötelezem magam. Azaz a választásaim határoznak meg, és ez szünet nélküli folyamat.”

Az ember meghatározzák: biológiai- örökletes tényezők, család és nevelés, szociális – társadalmi – kulturális tényezők, pszichikai adottságok, gyermeki énünk, birtoklási vágy, pénz, tudattalan, idő, megmagyarázhatatlan összetevők és lefőképpen Isten kegyelme. „Az ember olyan mértékben valósítja meg önmagát, amennyire képes átadni magát olyan dolgoknak, amelyeket szolgál, vagy olyan személynek, akit szeret. Az embernek önmagán túl kell keresnie ahhoz, hogy önmagát megtalálja.” – idézte az előadó Viktor Franklet, majd a jelenlevők fontos és érdekes kérdéseire válaszolt a kérdésfeltevők és a gyülekezet megelégedésére.

Pénteken délután természetesen a dicsőítés sem maradhatott el: „Ki vagyok én, Hogy a mindenség Ura Hallja hangomat, Látja gondomat? Ki vagyok én, Hogy a Hajnalcsillag is, minden utamon elôttem halad? Nem azért, aki vagyok, de azért, amit tettél, nem azért, amit teszek, de azért, Aki Te vagy! Nézz rám, csak hervadó virágszál, csak porba hulló árnyék, csak csepp az óceánban, mint párát, visz a szél, mégis felém fordul arcod, Uram, hallod, ha kiáltok, És azt mondod nekem: Enyém vagy!” – szólt a gyülekezet ajkáról a dicséret.

A Lankadatlanul november 16-án folytatódik, akkor majd dr. Bodó Sára érkezik előadni a gyász folyamatáról.

Rácz Ervin 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!