Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács Fejlesztési Osztályának igazgatója szerint átgondolatlan döntés volt a Szatmárnémeti Metropolisz Övezet létrehozásának kezdeményezése, mert az a jelenlegi törvények értelmében megvalósíthatatlan.

Szatmárnémeti polgármestere, Dorel Coica a Szatmárnémeti Metropolisz Övezet létrehozását kezdeményezte, melyre meghívást kaptak Pusztadaróc, Mikola, Egri, Pálfalva, Kolcs, Szatmárhegy, Vetés, Szamosdob, Lázári, Batiz és Szatmárudvari önkormányzatai is, ezek közül csak Batiz község nem fogadta el a meghívást. Az önkormányzatok vezetői úgy mondtak igent, hogy előtte nem néztek utána, hogy a tagság milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, nyilatkozta lapunknak Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács Fejlesztési Osztályának igazgatója.

— Mielőtt szóba került a metropolisz övezet létrehozásának a gondolata, tisztázni kellett volna, hogy elősegíti–e ennek az övezetnek a fejlődését — vetette fel Pataki Csaba. — A metropolisz övezet a 2000/26–os egyesületi törvény alapján működik, de nagyon sok más törvényt is figyelembe kell venni. Szatmár megyében már létrejött egy hasonló egyesület, az ADI, ami a vízhálózat bővítését eredményezte. Ez konkrét pályázatra és szabályokra épült, csak az a tizenhét község lehetett tag, amely a megye hat városához viszonyítva két kilométer távolságon belül van — magyarázta Pataki.

Összehangolás

— A Coica úr által kezdeményezett metropolisz övezetnek akkor lenne értelme, ha összehangolná a közszolgáltatásokat — folytatta Pataki. — Az Európai Unióban százhúsz metropolisz övezet van, de mind több százezer, sőt milliós lakosú városokhoz kapcsolódik. Szatmár megyében létre lehetne hozni egy Szatmárnémeti–Nagykároly fejlődési tengelyt a közelükben lévő községekkel, ha a két város között kialakulna egy fejlődési pólus. Ez Szatmár megyében nem lehetséges, ugyanis a metropolisz övezeteket szabályozó törvény értelmében ezt az adott municípium kell vezesse, itt viszont Szatmárnémeti és Nagykároly is municípium. A vezető municípium konkrét ötletekkel kell előálljon és egy biztosítékot kell adjon arra vonatkozóan, hogy a város nem telepedik rá a községekre. A törvény arányosságokat követel, ami azt jelenti, hogy a döntések a lakosság számarányának függvényében történnek, így Szatmárnémeti teljes döntéshozatali hatalommal rendelkezne, a fejlődés viszont csak akkor kiegyensúlyozott, ha a többség a kicsit segíti. Ha más aspektusokat nézünk, például a területiséget, azt tapasztaljuk, hogy Szatmárhegy területileg nagyobb mint Szatmárnémeti. Az ilyen típusú kezdeményezéseket mindig megelőzi egy hatástanulmány, ami keletkezhet politikai megrendelésre, de azt szakemberek kell végezzék, mert pályázni csak konkrét célokkal lehet. A másik furcsasága a dolognak, hogy a Szatmárnémeti környéki községeknek már van egy jól működő társulásuk a LEADER–program keretén belül, itt lehetőségük van pályázni. A községeknek van konkrét fejlesztési stratégiájuk, Szatmárnémetinek viszont nincs. Szatmár megyének van elfogadott fejlesztési stratégiája a 2014–2020–as időszakra, amin már nem lehet változtatni. Ugyancsak gond lenne a közszállítással, ugyanis Szatmárnémetinek megvan a saját vállalata, a megyei járatokat pedig a Szatmár Megyei Tanács felügyeli. Jövőre megtörténnek a versenytárgyalások az útvonalakra, ezt később már nem lehetne egységesen kezelni. Az, aki Coica úrnak ezt az ötletet adta, abban reménykedett, hogy előnyökhöz jut, a város polgármestere pedig növelné a befolyását. Ezt azonban nem gondolták át, hanem a szekeret kötötték a lovak elé.

Elek György