A Facebookon kezdtek el szerveződni, ismertségre szert tenni a nagykárolyi Impreună-Egymásért Egyesület tagjai. Népszerűségük egyre nő, támogatóik száma is gyarapszik. Külföldről is segítik őket.

Tavaly ősszel, segítő szándékkal kezdtek el foglalkozni azokkal az emberekkel Lőrincz Zoltánék, akik nagyon nehéz szociális körülmények között élnek Nagykárolyban és a környéken. Bár kezdetben nem gondoltak rendszerességre, az első pár alkalomból ismétlődő találkozások lettek, így ma már kb. 26 családon segítenek napi, heti rendszerességgel. Nagyon sokan keresik őket, maguk is meglepődtek, mikor azt tapasztalták, hogy jelentős számú segítő szándékú ember él Nagykárolyban és a környező településeken. Külföldről is érkezik támogatás: kaptak már borítékban dollárt és Németországból érkezett csomagot is. Az sem ritka, hogy telefonon, vagy a közösségi oldalakon írnak nekik: jövök haza Németországból, milyen élelmiszert hozzak, mire van szükségetek?

Az Impreună-Egymásért Egyesület vezetője Lőrincz Zoltán. Hárman működtetik a szervezetet, s ez korántsem egyszerű feladat, hiszen — hála a jó szándéknak és a segítő kezeknek —, a lakásuk minden zugát ellepik az adományozott holmik: elsősorban ruhákkal teli zsákok, de akadnak szép számmal háztartási eszközök és bútorok is. Égető szükségük lenne egy nagyméretű székhelyre, ahol rendszerezhetnék az adományokat, kategorizálhatnák azokat, hogy amikor befut egy kérés, azonnal orvosolni tudják a problémát. „Rengeteg női cipőnk van, de például ha most valaki megkeresne, hogy szüksége van egy 38-as párra, nem tudnám, melyik zsákból vehetem ki. Ugyancsak bajban vagyunk, ha valaki telefonál, hogy gyorsan menjünk el egy bútorért, mert nem tudja hova tenni, s ha nekünk nem kell, akkor felaprítja tűzifának. Ezen a helyzeten csak az segíthet, ha kapunk egy minimum száz négyzetméteres alapterületű helyiséget, ahol tevékenykedhetünk” — mondja Lőrincz Zoltán.

Tettek lépéseket is a cél az elérése érdekében. A Nagykárolyi Polgármesteri Hivatalban leadtak egy folyamodványt, melyben kérik az önkormányzat segítségét ahhoz, hogy megfelelő teremhez jussanak. Remény is van a pozitív válaszra, hiszen már működik az a szociális központ, melyet pont az ilyen jellegű ügyek intézésére hoztak létre, s ahol elvileg nagyon sok helyiség áll üresen. (Hónapokkal ezelőtt felhívásban kérte Kovács Jenő polgármester, hogy jelentkezzenek egyesületek, melyek vállalnak szociális munkát, s cserébe biztosítanak nekik helyet a tevékenységeikhez.) „Konkrét ígéret nem hangzott el a polgármester részéről a kérésünk kapcsán. Nem ragaszkodunk a szociális központhoz, hiszen nem tudunk hónapokat várni a válaszra. Ha korábban kapunk egy termet, ami méreteiben megfelel a munkánknak, akkor beköltözünk oda” — mondta Lőrincz.

Az egyesület három taggal s rengeteg önkéntes támogatóval dolgozik. Az elmúlt hónapokban többször is segítették adományokkal a nagykárolyi gyermekotthonokat, továbbá a piarista nővérekkel és a Stella Maris Integrációs Központtal is együttműködnek. Gyakori vendégei az idősek otthonának is. Az intézmények ellátottjain kívül több mint száz személyről gondoskodnak: pénzt nem adnak, viszont elmennek a rászorulókhoz és felmérik, mire lenne leginkább szükségük. Pokoli körülményekre bukkantak számos lakásban Nagykárolyban. „A struccpolitika nem engedi nagyon sok esetben, hogy az emberek otthonaikból meglássák, miként élnek mások a városukban. Ha bekapcsolják a televíziót, akkor kizárják a tudatukból mindezt, pedig nagyon sok idős, beteg és sok kisgyermek él úgy, hogy nincs mit ennie, s téglák tartják az ágyat, amin alszanak. S mindez itt van, a közvetlen közelünkben. Szívszorító helyzeteket láttunk, tapasztaltunk, s mégis nagyon sokszor azt láttuk, ezek a nélkülöző családok nagyobb szeretetben élnek, mint azok, akiknek mindenük megvan” — magyarázta.

Ajánlás, értesítés útján jutnak el egy-egy családhoz. Ha bútor kell, azt keresnek, ha ruha, vagy élelmiszer, akkor azt visznek. Van olyan pártfogoltjuk, akit rendszeres orvosi vizsgálatra kísérnek. A férfi komoly beteg, ő az egyetlen kenyérkereső a népes családban, viszont a fizetése nem volt elegendő ahhoz, hogy elvégezzék rajta a szükséges orvosi vizsgálatokat, meséli Lőrincz Zoltán.

Távlati terveikkel kapcsolatban Lőrincz elmondta, ha meglesz a székhelyük, akkor jobban kiterjeszthetik tevékenységüket, egy nagykárolyi nyugdíjas orvos pedig felajánlotta, hogy hetente elmegy megvizsgálni a rászorulókat, és tervezik egy éjjeli melegedő beindítását is, hiszen sajnos nagyon sokan élnek az utcán Nagykárolyban is.

Az Impreună-Egymásért Egyesület tagjait személyesen is megismerhetik az érdeklődők, hiszen a hétvégi Villa Karul Fesztiválon standdal lesznek kinn. Önkénteseik szórólapokat osztogatnak, míg a sátruknál az egyesület tagjai igyekeznek válaszolni minden kérdésre, amivel felkeresik őket.

Tőtős Tímea