Véget értek Magyarországon a parlamenti választások, a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmet aratott, ami nemcsak az anyaországbeli, de a külföldi, erdélyi magyaroknak is köszönhető. „Ez egy rendkívüli eredmény. Én úgy gondolom, hogy nekünk, erdélyi magyar közösségnek ez mindenképp egy sikeres választás volt, és egy nem várt eredmény. Úgy gondolom, mindenki sejtette, és a közvélemény-kutatók is jelezték, hogy nagy valószínűséggel a Fidesz–KDNP szövetség győzni fog, viszont azt senki nem gondolta, hogy ekkora sikert arat” — mondta Turos Lóránd szenátor. A magyarországi választás nem csak az anyaországbelieknek volt fontos, hiszen nagyon sokban függ a szomszédos országokban élő magyarság életminősége attól, hogy ki van Magyarország élén.

„Én nagyon örülök ennek a győzelemnek, és gratulálok a Szatmárnémeti közelében lévő kollégáknak, akik sikeresen újabb mandátumot nyertek, de legfőképp szeretnék gratulálni az összes erdélyi kettős állampolgárnak, akik sikeresen eljuttatták levélszavazatukat, hiszen ezzel hozzájárulhattak ehhez a győzelemhez” — köszönte meg Turos. A legújabb Orbán-kormány egy óriási politikai felhatalmazással tud nekivágni az újabb mandátumnak, és elhallgattak, ha csak ideiglenesen is, azok a hangok úgy Magyarországon, mint Brüsszelben, amelyek élesen kritizálták ezt a kormányt. Beszélgetésünk során felvetődött az is, hogy az ellenzékiek közül volt, aki azt hangoztatta, hogy az erdélyiek segítségével, szavazataival nyert Orbán Viktor és a Fidesz. Ezt az állítást nem nehéz megcáfolni, hiszen egy egyszerű „matekozással” kiszámítható, hogy a levélszavazatoknak nem volt akkora súlyuk, mint az anyaországi szavazatoknak, a Fidesz ezek nélkül is győzött volna. „Orbán Viktor és a Fidesz a magyar nemzet szavazópolgárainak a voksaival nyert. Azt nagyon jól tudjuk, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkezők szavaztak országos listára és egyéni választókerületben is, a levélszavazatok viszont csak az országos listára vonatkoztak. Ilyen értelemben egy magyarországi állampolgár voksa többet nyom a latban, mint egy levélszavazat. Ettől függetlenül a Fidesz–KDNP a levélszavazatok nélkül is egy bő kétharmadot vitt el az országgyűlésből. Félreértés ne essék, valóban számítottak a levélszavazatok, viszont nem ezek döntötték el, hogy a Fidesz nyert” — emelte ki a szenátor. Arról pedig, hogy az együttműködés a továbbiakban is folytatódni fog-e, csak annyit mondott, hogy reményeik szerint igen, hisz jól tudtak együttműködni az eddigiekben is. 

Fontos a népszámláláson való részvétel is

Mint ismeretes, március 15-én elkezdődött a népszámlálás önkitöltős szakasza, amely egészen májusig tart. Ez azért is egy történelmi pillanat, mivel idén van lehetőség először magyar nyelven is kitölteni a kérdőívet. A népszámlálás folyamán nemcsak az derül ki, hogy hányan élnek az országban, hanem az is, hogy milyen nemzetiségű, vallású és anyanyelvű emberek vannak Romániában. Mint ahogy azt Turos is elmondta, három szakasza van a népszámlálásnak, az első szakaszban mindenki saját maga, online kitöltheti a kérdőívet, vagy esetleg számlálóbiztosok is segíthetnek úgy Szatmárnémetiben, mint a megye minden egyes településén.

„A második lépésben a kérdezőbiztosok keresik fel a háztartásokat és írják be az adatokat. A harmadik szakaszban pedig különböző adatbázisokból emelik ki a kimaradt adatokat, viszont vannak olyan adatok is, amiket nem lehet csak úgy megtalálni, ilyen például az anyanyelv, etnikum és vallás. Épp ezért arra biztatok mindenkit, minden erdélyi magyart, hogy töltsék ki a kérdőívet ebben az önkitöltős szakaszban” — fogalmazott a szenátor. Az RMDSZ-beli kollégái, illetve rengeteg önkéntes jelen van minden településen, és próbálnak segíteni azoknak, akik nem boldogulnak egyedül, tehát bizalommal fordulhatnak hozzájuk. Ez egy viszonylag egyszerű folyamat, viszont nagyon fontos odafigyelni a kitöltés folyamán, ugyanis a legfontosabb kérdések a végére kerültek, emiatt nem szabad lezárni a kérdőívet, mielőtt minden mezőt kitöltenénk.

„Nem mindegy, hogy százezren, kétszázezren vagy egymillióan valljuk magunkat Erdélyben magyarnak, hiszen amennyiben egy településen egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a közigazgatási törvény szerint joga van az anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban, és nem csak. Ezért településenként is nagyon fontos a népszámlálás eredménye, s nyilván országos szinten is” — osztotta meg gondolatait az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Mi zajlik most a kormányban?

A nemzeti liberálisok ismét „királyt” cseréltek, ezért merülhetett fel sokakban az a kérdés, hogy akkor ez a mozzanat ki fog-e hatni a kormányra, illetve a kormány tevékenységére is. „Én nagyon remélem, hogy nem lesz kormányválság. A liberálisoknál ismét volt egy királycsere. Én nem akarom bővebben kommentálni azt, hogy más pártban mi történik. Tény, hogy egy ilyen válság befolyásolhatja a kormányzást, amit nagyon nem szeretnénk. Nekünk az a célunk, hogy a kormány maradjon stabil” — fejtette ki a téma kapcsán a szenátor.

Mint elmondta, valószínűleg a liberálisok viszonylag hamar lejátsszák ezt, hisz kb. két hete robbant ki az, hogy néhány helyi vezető le szeretné váltani Florin Cîţut, érdekességképp pedig azt is elmondta, hogy ezen helyi pártelnökök között olyan is volt, aki ezelőtt Cîţut támogatta. A cselekedetekből viszont úgy tűnik, nem lesz újabb botrány, hiszen rövidre akarják zárni a dolgot. Florin Cîţu lemondott, miután látta, hogy már nincs támogatottsága. „Én úgy gondolom, hogy a lemondás bölcs lépés volt, mivel így a PNL hamar tudja rendezni sorait. A jelenlegi pártelnökjelöltjük Nicolae Ciucă, a jelenlegi kormányfő, aki az egyezség szerint a következő évig marad kormányfő is. Hogy őszinte legyek, bennünket az érdekel, hogy az ő vitáik ne legyenek kihatással a kormányzásra, maradjon meg stabilnak a kormány, és ezt a stabilitást egyetlen párton belüli válság se tudja megingatni. Remélem, hogy minél hamarabb meg tudják oldani ezt a belső pártválságot, s így nem sérül a kormány” — zárta a téma kapcsán gondolatait Turos Lóránd.

Szilágyi Kinga