Jegyzet

Célok, tervek, bukások

2016.04.25 - 15:35

„A magyar közösség biztonságának a helyreállítása a tét” — fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsa Szatmárnémetiben megtartott ülésén. Az utóbbi években világszerte megingott az emberek biztonságérzete, erősödik a terrorveszély, nő a bűncselekmények száma, sérülnek a szabadságjogok. Ezek mellett pluszként jelentkezik a romániai magyarok számára az a veszély, hogy az igazságügyi szervek igyekeznek megfélemlíteni, sok esetben valamilyen módon elítélni magyar vezetőket, amint az később bebizonyosodik, sok esetben megalapozatlan vádak alapján. Több mint egy negyedszázad nem volt elegendő, hogy Románia valóban jogállammá formálódjon, nagyon sok esetben ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint 1989 decembere előtt. A hétvégi kongresszuson a küldöttek megfogalmazták, hogy mi a tét, a kérdés viszont az, hogy mit tehet a mai körülmények között érdekvédelmi szervezetünk azért, hogy helyreálljon a közösség biztonsága. Hosszan tudnánk sorolni, hogy az elmúlt több mint huszonhat év alatt hány fontos célt tűztünk ki, amelyek megvalósítása még mindig várat magára. Hogy a legfontosabbakat említsem: a kisebbségi törvény megalkotása, az anyanyelvi oktatás tökéletesítése, a román nyelv idegen nyelvként történő tanítása a kisebbségek számára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatása, az anyanyelven történő ügyintézés biztosítása stb. Olyan kérdések ezek, amelyek valóban fontosak a közösségünk számára, de még mindig nem érett meg a magyarság arra, hogy egységesen lépjen fel alapvető jogainak eléréséért. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy sok helyen milyen megalázó, tisztességtelen harcok folytak a jelöltség megszerzéséért, de ugyanez várható majd a kampány idején is. A mi jelöltjeink közül is sokan ugyanúgy ígérgetnek felelőtlenül, mint a politikai ellenfelek jelöltjei. A választási kampány idején ugyanúgy fogják elvágni a szalagokat félkész vagy éppen csak elkezdett beruházásoknál, ugyanúgy fognak olyan dolgokat megvalósítani, amikre lehet, hogy nincs is szükség, és ugyanúgy hagyhat komoly kívánnivalót maga után a munkálatok minősége, de valamivel fel kell tűnni a választók előtt. Pedig a mandátum négy évig tart, ennyi idő áll a megválasztottak rendelkezésére, hogy valóra válthassák ígéreteiket. Négy év, és nem egy-két hónap a kampány idején. Amit választott tisztségviselőink nem tudnak elérni négy év alatt, azt az utolsó métereken nem lehet bepótolni. Végül, ami a legfontosabb: a közösség biztonságának helyreállításához és minden más közös cél eléréséhez olyan emberekre lenne szükség, akik szakmailag fel vannak készülve a feladatokra, akik tudják bizonyítani, hogy mi különbek vagyunk. Én úgy érzem, hogy sok esetben ez az, ami hiányzik. Ez az, ami miatt a célok célok, a tervek tervek maradnak, a bukások pedig elkerülhetetlenné válnak.

Elek György