A koraszülöttek világnapja alkalmából arról kérdeztük a megyei kórház neonatológusát, dr. Luczki Zitát, hogy melyek a koraszülést követő legfontosabb beavatkozások, életbevágó lépések. A korszerű felszerelésnek köszönhetően a 700–800 grammos babák is megmenthetők.

A koraszülés, a korababák érkezése egy családba még mindig ijesztő dolognak tűnik sokak számára, annak ellenére, hogy a statisztikai adatokból kiderül, világviszonylatban évente 15 millió korababa születik, hazánkban pedig minden tizedik baba koraszülöttként érkezik a világra, ami megközelítőleg 18 ezer újszülöttet jelent évente. Sajnos a 15 millió babából egymillió elveszíti az életéért folytatott harcot, aminek különböző okai vannak. A koraszülöttek világnapja alkalmából arról kérdeztük a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház neonatológusát, dr. Luczki Zitát, hogy melyek a koraszülést követő legfontosabb beavatkozások, életbevágó lépések.

A doktornő elmondta, hogy az egészségügyi minisztérium rangsorolása alapján hazánkban I-es, II-es és III-as kategóriájú szülészetek működnek, amelyek keretében a neonatológusok is dolgoznak. Az I-es fokozatú szülészetek — megyénkben Nagykároly és Avasfelsőfalu — nem kezelhetnek a 35–36. terhességi hétnél korábbi, 1800–2000 gramm születési súly alatti babákat, tovább kell küldeniük őket a II-es kategóriájúba. A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház a II B kategóriájú szülészetek közé tartozik, ahol a 30–32. terhességi hétnél korábbi, illetve az 1500 gramm alatti koraszülötteket nem tarthatják, tovább kell küldeniük a III-as kategóriájúba. Szatmár megye a nagyváradi kórházhoz tartozik. Mivel a neonatológiai osztályok működtetése költséges, a besorolásnak az a lényege, hogy hatékonyabbá tegyék a koraszülött-ellátást, s a regionális központokat olyan drága eszközökkel, gépekkel, gyógyszerekkel szereljék fel, amelyek képesek megmenteni a koraszülöttek életét. Az egészségügyi protokoll azt írja elő, hogy amennyiben lehetséges, még az anyaméhben küldjék el a gyerekeket a következő fokozatú kórházba, hogy a világra jövetelt követően már minden lehetséges kezelést megkaphassanak a korababák. Luczki doktornő elmondta, hogy amikor a korababa megszületik, elsősorban a testhőmérséklete megtartásában kell segítséget nyújtsanak az inkubátor segítségével, mivel az újszülötteknek sok munkába kerül testhőmérsékletük megtartása. Amennyiben gondok merülnek fel a légzéssel, akkor a légzőrendszer működését is megtámogatják. A korababák gyakran nem tudják összhangba hozni a légzést az evéssel, ezért szondán keresztül táplálják őket. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a koraszülések 70 százalékát valamilyen betegség okozza, ami fertőzéshez vezethet, ezt pedig antibiotikumos kezeléssel lehet orvosolni. A koraszülötteknek nincs védekezőképességük, sok vizsgálatot végeznek el rajtuk már a születést követő percekben, ám ezek eredményére 2–3 napot várni kell, így addig antibiotikumos kezelést kapnak. A neonatológia legnagyobb problémája, hogy a sok antibiotikumtól a kórokozók ellenállóbbak lettek, így nagyobb adagokat kell adagolni, s a legújabb gyógyszereket használják” — fogalmaz a neonatológus, aki azt is elmondta, hogy nagyon fontos, hogy a koraszülöttek sok oxigént kapjanak, hogy az eljusson minden szervükhöz, főleg az agyukhoz. Az oxigénre szükségük van a babáknak, ám ennek káros hatása is van, elsősorban a szemhártyát károsítja. A következő fázisban meg kell tanítani őket, hogy egyedül lélegezzenek, hogy egyedül egyenek, és kezelni kell az egészségügyi problémákat. A korababák esetén a legnagyobb probléma az idegrendszer fejletlensége, ám ha jól gondozzák őket és ügyelnek rájuk, akkor sokat lehet segíteni állapotukon, ám nagyon fontos az utánkövetési rendszer is.

Megfelelő utánkövetés

Normális körülmények között a kórházból a korababát és családját úgy kell hazaengedni, hogy tudják, milyen vizsgálatokra — neurológiai, a fejlődés utánkövetése, szemészeti és hallásvizsgálati utánkövetés, ortopédiai követés, fejlődésbeli követés — van még szükség, s oda mikor, hány órára mehetnek. A gyakorlatban azonban ez orvosfüggő. A szatmári neonatológusok többsége ugyan nem tud előre egyeztetni időpontot, de felírják egy lapra, hogy milyen idősen melyik szakemberhez kell fordulnia a családnak. A neurológiai utánkövetést a Caritas Szent József Rehabilitációs Központjában vagy a Boldog Scheffler János Prevenciós és Fejlesztő Központban lehet kérni; szemészeti vizsgálatot a magánrendelőkben vagy a családorvostól kapott küldőpapírral a kórház szemészeti osztályán igényelhetnek; ortopédiai vizsgálat elvégzését magánrendelőben vagy küldőpapírral az ambuláns szakrendelőben végeznek; az általános fejlődés nyomon követését pedig családorvos végzi, vagy pediáterhez/neonatológushoz fordulhatnak a magánrendelőkben. Hallásvizsgálatra nincs lehetőség Szatmár megyében, így ha problémát vélnek felfedezni, akkor Kolozsvárra kell küldeni a babát vizsgálatra. Vannak egyes babák, akiknek kardiológiai vizsgálatra is szükségük van, ezt a kórházban végzik el. „Míg hazánkban azon dolgoznak nagy erőkkel a szakemberek, hogy a 700–800 grammal született gyerekeket életben tartsák, addig Nyugaton, illetve az Amerikai Egyesült Államokban már az 500 grammos babák megmentése, életben tartása a kihívás” — összegzett dr. Luczki Zita, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy sajnos az egész rendszerből kihagyják az anyákat, az ő lelki egészségükkel senki nem foglalkozik.

Sógor Beáta