A romániai cégek 2018-ban összesen 1517 milliárd lejnyi forgalmat bonyolítottak le, az erdélyi székhelyű cégek részesedése ebből 28 százalék, a szatmáriaké pedig 4 százalék. Erdélyben 2018-ban összesen 186 173 vállalkozás működött, ami ezer lakosra vetítve az országos átlaghoz nagyon közeli, 27,4%-os vállalkozássűrűséget eredményez, írja cégaktivitással kapcsolatos összegzésében az Erdélystat statisztikai szolgálat. Jelentős különbség észlelhető a főváros és környéke, valamint az ország többi régiója között: míg Bukarestben 56, Ilfov megyében 60 vállalkozás jut ezer főre, addig Erdélyben 27, Havasalföldön 20, Moldvában pedig csupán 18. A fővárosi régió kivételével az ezer főre vetített átlagos cégsűrűség értéke 22,2. Erdély esetében a cégek aránya követi a lakossági arányt, Havasalföldön és Moldvában viszont jelentősen elmarad ettől. coque iphone xs Az erdélyi cégek 2018-as teljes üzleti forgalma 427,710 milliárd lej volt, ami egy lakosra vetítve mintegy 63 ezer lejt jelent.   515 cég 100 millió fölött   Az erdélyi régiók közül Székelyföld mutatói a legalacsonyabbak, a vállalkozói aktivitás és a cégek üzleti forgalma egyaránt jelentősen elmarad az erdélyi átlagtól. Míg az erdélyi lakosság 7,7 százaléka lakik Hargita és Kovászna megyében, a vállalkozások csupán 5,8 százaléka működik itt, ezek pedig az Erdélyben bonyolított forgalom csupán 4,1 százalékáért felelősek. Ezzel Székelyföld a régiók egy lakosra jutó üzleti forgalom szerinti rangsorában is sereghajtó, ami alig haladja meg az erdélyi átlag felét (33 724 lej). Beszédes az is, hogy a 100 millió lej feletti forgalmat bonyolító 515 erdélyi cég közül csupán 20 székelyföldi, ami a nagyvállalatok mindössze 3,9 százalékát jelenti. Hargita és Kovászna megyében egyébként az alsó-közepes méretű (1–10 millió lej közötti forgalmat lebonyolító) vállalkozások vannak átlag feletti arányban. Az erdélyi megyék közül a legtöbb céget Kolozs (31 249), Temes (23 168) és Brassó (18 934) megyékben jegyezték be. A cégsűrűség tekintetében szintén Kolozs megye emelkedik ki (45 cég jut 1000 lakosra), majd ettől jelentősen lemaradva Brassó (34), Temes (34) és Bihar (30) megyék következnek. A másik végleten Krassó-Szörény (14), Kovászna (19) és Hunyad (20) megyéket találjuk, ahol kevesebb mint 20 cég jut 1000 lakosra.   Szatmár az utolsók között   Az Erdélystat statisztikusai azt vették észre, hogy a cégsűrűség és a lakosságra vetített üzleti forgalom között nagyon erős a kapcsolat, a forgalom esetében viszont enyhén módosul a megyék sorrendje, az élen Temes (96,6 ezer lej forgalom/lakos), Brassó (92,6) és Kolozs (91,4) található, a sort pedig Krassó-Szörény (21,8), Hunyad (30,3) és Kovászna (30,4) zárja. Ha csak a községeket nézzük, a cégsűrűség rangsorát Kolozs, Temes és Brassó megye vezeti, az utolsó helyeken pedig Szatmár, Máramaros, Kovászna és Krassó-Szörény községeit találjuk. Városokra lebontva az figyelhető meg, írják a kimutatást készítő szakemberek, hogy az első 3 helyen Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó áll. A legkevesebb egy főre eső vállalkozás Szatmárnémetiben figyelhető meg, de még így is megelőz több nem erdélyi nagyvárost, közöttük Craiovát vagy Galacot. Ami a tevékenységi ágazatokat illeti, Kolozsvár esetében kiemelik a szellemi szolgáltatások és az építkezések relatív nagyobb súlyát. coque iphone 11 Nagyvárad esetén a szállítás, Marosvásárhely esetén a komplex ipar forgalomrészesedése kiemelkedő. A kisebb városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát a Brassó megyei Vidombák vezeti, amelyet Predeal és a Szatmár megyei Avasfelsőfalu követ. A nagyobb (35 százalék fölötti) arányban magyarok által lakott kisvárosok közül Szalonta, Margitta és Gyergyószentmiklós cégsűrűsége magasabb a kategória átlagánál. coque huawei Balánbányán, Sárközújlakon és Székelyhídon viszont jóval a kisvárosok átlaga alatti céges aktivitást találunk. coque huawei p10 Nagykárolyban a kereskedelem és a komplex ipar van jelen relatíve nagyobb súllyal.   Nagyobb város, nagyobb aktivitás   A cégaktivitásban és -teljesítményben mutatkozó, régiók közötti különbségeket a legnagyobb mértékben az urbanizáltság foka magyarázza. A nagyvárosok és ezek vonzáskörzetében található községek ebben a tekintetben nagyon hasonlóan viselkednek, gazdasági értelemben összefüggő térségeket képeznek. coque autres galaxy samsung Nagy előnnyel — lakosságarányuk csaknem kétszeresével — vezetnek mind a vállalkozások sűrűségét, mind pedig azok forgalmát illetően. A méret szerinti eltérések a nagyvárosokon és vonzáskörzetükön kívül is számítanak: minél nagyobb egy település, annál intenzívebb a vállalkozói aktivitás, és annál nagyobb a cégek forgalma is. coque huawei pro A közepes méretű városok az erdélyi átlagot enyhén meghaladó mértékben, a kisvárosok átlag alatt teljesítenek. Ettől is messze elmaradnak a nagyvárosoktól távol eső községek mutatói: ugyan az erdélyiek több mint harmada lakik ezekben a falvakban, de a cégek csupán 17%-ának van itt a székhelye, amelyek a teljes üzleti forgalom alig 8,8%-át bonyolítják.   „Fuvarozó Partium”   Az ágazati besorolás (CAEN) alapján végzett mérés szerint Erdélyen belül Dél-Erdélyben és a Bánságban jelentős a komplex ipar (ezen belül leginkább a jármű- és gépberendezés gyártása), a könnyűipar súlya Székelyföldön és Észak-Erdélyben nagyobb. coque samsung a10 Feltűnő Székelyföldön a komplex ipar nagyon alacsony részesedése az itteni cégek forgalmából. A szellemi szolgáltatások súlya Közép-Erdélyben (leginkább Kolozs megyében) nagyobb, Székelyföldön, Partiumban és Észak-Erdélyben pedig kisebb. A szállítási ágazat súlya Partiumban relatív nagyobb, mint a többi erdélyi régióban. Az építkezés Közép-Erdélyben és Észak-Erdélyben jelentősebb. A mezőgazdaság részesedése a régióbeli cégek forgalmából Partiumban a legnagyobb, és Közép-Erdélyben a legkisebb.