Manapság nem csak drága a műtrágya, hanem az egyre emelkedő gázárak miatt a gyárak leállása azzal fenyegeti a mezőgazdaságban érdekelteket, hogy idővel hiánycikk lesz ez a fajta tápanyag. Ezt többféle alternatívával lehet kiváltani, az egyik a szerves trágya. Csanálos legnagyobb mezőgazdasági társulásának szerencséje van ebből a szempontból, ugyanis szerződésben áll a település határában működő disznóhizlaldával, amely a rendelkezésére bocsátja az ülepítőiben tárolt szerves trágyát. A hatályos jogszabályok szerint évente két alkalommal ürítik ezeket a tartályokat, ugyanis az ország egyik legmodernebb telepéről lévén szó megfelelően tudják tárolni a felgyülemlő trágyát. „Épp egy háromhetes ürítési periódus közepén vagyunk, és az előírásokat betartva dolgoznak a telep alkalmazottai. Az aratás után a tarlóföldeken locsolják szét a tartálykocsikkal kiszállított híg levet, amelyet be is tárcsáznak a talajba” — mesélte lapunknak Schupler Tibor, a település polgármestere. Az elöljáró megérti a lakosok diszkomfortérzését, de türelemre int mindenkit, hiszen tudni kell, hogy a most szétszórt sok ezer liter trágya a jövő évi termésben fog megtérülni. A mostani melegben nagyobb kellemetlenséget okoznak ezek a talajjavító munkálatok, mivel gyorsabban párolog el a nedvesség a kilocsolt vegyületből.
Az elöljáró azt is elmondta, hogy saját tapasztalatból tudja, hogy Nyugat-Európában már évtizedek óta bevett szokás ez a trágyázási forma. Ott nemcsak a szántókat, hanem a legelőket is ilyen melléktermék hasznosításával „hizlalják”. A megoldás a sertéstelepnek és a mezőgazdászoknak is kedvező, hiszen a telep így meg tud szabadulni a feleslegessé vált, felgyűjtött híg trágyától, a haszonnövények pedig fontos tápanyagokhoz jutnak a termőföldeken. A modern farmokon keletkező híg trágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll. Ez kizárólag csak hidraulikusan szállítható. A szakirodalom szerint hasznosításának az egész világon legszélesebb körben alkalmazott módszere a mezőgazdasági területen történő felhasználás a talaj gazdagítására, a növények tápanyag- és vízigényének pótlására, a talajszerkezet javítására.
A szerves trágyák előnyei közül érdemes kiemelni, hogy javítják a talajt, újjáélesztik a benne lévő mikroorganizmusokat, természetes módon erősítik a növényeket, és biztosítják az egészséges növekedést, táplálékot a talajban élő mikroorganizmusoknak és élőlényeknek is, például a földigilisztáknak. A mikroorganizmusok fontosak a tápanyagok emésztése szempontjából, és gyakran hasznosak a növények gyökerei számára is. A szerves trágyák szerves anyagai humuszt képeznek, és így javítják a talaj vízháztartását. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy míg a műtrágya komoly környezetszennyező eljárások során kerül le a gyártósorokról, és a talajba kerülve is komoly ökológiai lábnyomot hagy, addig a természetes trágya minden tekintetben biotrágya.

Végh Balázs