Természetesen nem felejtettük el, hogy a jövőre nézve komoly változásokat és beruházásokat terveznek-ígérnek a városi tömegközlekedés tekintetében, azonban a jelenben fennálló problémák sajnos nem tegnap, sem a múlt hónapban kezdődtek. De ézzük a bajokat:

Talán nem is az a kérdés, hogy kit kell hibáztatni, hanem hogy melyek azok a zavaró tényezők, amelyek nap mint nap megkeserítik a tömegközlekedést választó lakosok életét. Kezdhetnénk az egy-egy buszon uralkodó embertelen körülményekkel (főleg a régebbi típusú buszoknál): nyáron nincs levegő, télen hideg van, szemmel láthatóan koszosak az ülések, nem beszélve az olykor földre dobott szemétről – legyen az maghéj, elhasznált buszjegy, rágógumi – ami természetesen a felelőtlen utasok hibája. Ott van továbbá a jegylyukasztó is, amely hol működik, hol nem és az egyes személyek által terjesztett orrfacsaró „aroma”, ami még inkább a menekvés vágyát váltja ki az utasokból.

Menetrend(telenség)i zűrzavar

Vegyük aztán a buszok menetrendjét, amely szintén frissítést igényelne úgy a szatmárnémeti közlekedési vállalat hivatalos oldalán, mint a buszmegállókba kibiggyesztett táblázatokban. Bizonyára nem csak azok számára okoz olykor-olykor fejtörést a buszozás, aki nem szatmárnémeti születésű, hanem annak is, aki nem veszi napi szinten igénybe a tömegközlekedési szolgáltatást. Ki ne járt volna már úgy, hogy busszal tervezett eljutni a város egyik pontjából a másikba – természetesen megbeszélt időpontra, találkozóra – és a buszmegállóban, vagy a busztársaság oldalán kifüggesztett menetrend szerint szervezte a napját, ám terve értelemszerűen meghiúsult, mert kiderült, hogy az adott busz vagy nem közlekedik (mondjuk hétvégén, annak ellenére, hogy a táblázatban megjelenik), vagy Isten tudja milyen problémák miatt (parkolásos fennakadás, évek óta nem a kifüggesztett menetrend szerint jár, csúcsforgalom, stb)  miatt nem érkezik. 

És nem, nem az ünnepek, illetve a városban történő útlezárások miatti menetrendváltozásról van itt szó, ugyanis legtöbb ilyen jellegű probléma hétvégén szokott jelentkezni, amikor a megszokottnál jóval kevesebb járat van, ami egyébként érthető, de éppen a kevesebb járat miatt jobb lenne, ha azok léteznének és pontosak lennének – és menetrendjük megjelenne a buszmegállókban, minden vonalnál.

Amikor a megálló sem  ott van, ahol az applikáció mutatja

Ezt lehet kevesebben tudják, de létezik egy applikáció is (Moovit), ami bár nagy segítség a “tudatlanok” számára, mivel a Google térképhez hasonlóan egy címet beírva megmutatja, hogy hogyan és melyik városi busszal lehet eljutni az adott helyre, de sajnos ez sem teljes mértékben pontos: nem mindig mutatja az összes lehetőséget, olykor hibásan jelzi a menetrendet és nem ott jeleníti meg a térképen a buszmegállókat, ahol azok valójában vannak. Olyan is előfordult, hogy egy adott buszjáratot az applikáció, a busztársaság oldalán lévő menetrend és a
buszmegállókban kifüggesztett táblázat is másképp mutatott – és ne tévedjen, ne késsen el az ember!

Csúcsforgalmas csúszások

Azt se feledjük, hogy mekkora csúszások vannak a csúcsforgalom következtében. Aki Szatmárnémetiben él, tudja, hogy egy ledolgozott nap után már csak a Decebal-hídon való átjutást kell túlélni, utána kezdődhet a kikapcsolódás – legalábbis annak, aki nem távolabbról ingázik. 
A jelenséget persze nem csak a buszon nyomorgó, tömegközlekedésben lévők hanem minden sofőr megszenvedi, de a buszozók esetében ott van a másik oldal is: aki nem a városközpontból kifelé, hanem a város központjába szeretne eljutni, ám hiába, mert bár a menetrend megjelenít egy időpontot – amit normálisan úgy kéne kiszámolni, hogy figyelembe vegyék az egyes órákban lévő hatalmas forgalmat és az ebből adódó esetleges csúszást – sokszor közel fél órás késéssel érkeznek a városból jövő buszok, esély sincs a pontos visszaindulásra, keresztbe húzva az addigra érthető módon türelmetlen emberek terveit.

A buszsofőrök sem mind angyalok - minek megállni az összes megállóban?

Végül pedig – bár a listát még mindig lehetne bővíteni – ott vannak a nemtörődöm buszsofőrök (nem mindegyik!), akik szintén sokszor rontanak a tömegközlekedés minőségén. Vannak, akik ijesztően gyorsan hajtanak, akiknek nehezére esik kinyitni a busz ajtaját, hiába látják, hogy előtte állnak az emberek, akiknek szemmel láthatóan nehézséget okoz egy-egy mozgássérültet felsegíteni a buszra és azok, akik bár látják, hogy állnak emberek a buszmegállóban és normális módon kötelező lenne minden kijelölt helyen megálljanak, fittyet hányva az utasokra elhajtanak a megállók mellett, még akkor is, ha a buszon utazók is zúgolódnak és akkor is, ha látják az embereket szaladni a busz után.

Könnyen lehetne mondani ezekre, hogy “ha nem tetszik, ne használd”, ám ez sajnos nem így működik, hiszen rengeteg ember nem önszántából, hanem kényszerből veszi igénybe a tömegközlekedést, mert nem engedhet meg magának egy autót, biciklit, illetve gyalog messze lenne a kiválasztott úti cél. A fentebb felsoroltakra nem kifogást, hanem megoldást kéne keresni annak a reményében, hogy egy jobb és könnyebb jövő várja azokat, akik a buszozást választva kevésbé bénítják meg a forgalmat, kevésbé szennyezik a környezetet és nagyon nem mellékesen, igencsak tisztességes áron ki is fizetik az igénybe vett szolgáltatást.

Szabó Beatrix